GAZDASáG
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Az IKEA egyösszegű kompenzációt ajánlott a dolgozóknak, nem alapbéremelést.
- A szakszervezet 6 százalékos alapbéremelési követelését a vállalat elutasította.
- A munkavállalók csütörtök 17 óráig mondhatnak véleményt az ajánlatról.
- A bértárgyalások decemberben folytatódnak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ).
- A dolgozók július eleje óta több alkalommal sztrájkoltak a magyarországi IKEA áruházakban.
A lényeg röviden:
- Az IKEA egyösszegű kompenzációt ajánlott a dolgozóknak, de elutasította a 6 százalékos alapbéremelési követelést.
- A munkavállalóknak csütörtök 17 óráig kell véleményt nyilvánítaniuk a javaslatról, ami kritikus a bérvita további menetére nézve.
- A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) továbbra is az elmúlt évek bérlemaradásának kompenzálását tartja prioritásnak, és a tárgyalások decemberben folytatódnak.
Az IKEA és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) közötti szerdai bértárgyalásokon a vállalat vezetése egyösszegű kompenzációt javasolt a dolgozóknak, amiről a munkavállalók csütörtök 17 óráig mondhatnak véleményt. Karsai Zoltán, a KASZ elnöke tájékoztatása szerint az ajánlat egy „értelmezhető, szabad szemmel is látható összeg”, amelyről érdemes megkérdezni a munkavállalókat. Hozzátette, az IKEA „saját csatornáin” is tájékoztatja a dolgozókat az új javaslatról.
Milyen ajánlatot tett az IKEA a dolgozóknak és miért?
Az IKEA vezetése egyösszegű kompenzációt ajánlott a munkavállalóknak a szerdai bértárgyaláson, válaszul a korábbi szakszervezeti követelésekre, különösen a 6 százalékos alapbéremelési igény elutasítását követően. Ez az ajánlat nem épül be az alapbérbe, hanem egy egyszeri kifizetést jelent a dolgozóknak, így nem felel meg a KASZ azon fő igényének, hogy az alapbérek emelkedjenek. Karsai Zoltán megerősítette, hogy a szakszervezet korábban öt pontból álló követeléscsomagot fogalmazott meg, amelyből négyben a vezetés késznek mutatkozott a megállapodásra. Azonban az alapbér 6 százalékos emelésére vonatkozó követelésüket a cég elutasította. A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy a javaslat elfogadása esetén megszülethet a megállapodás, ellenkező esetben „a folyamat megy tovább az eddig útján”.
Miért alakult ki a bérvita és milyen előzményei vannak?
A bérvita az IKEA dolgozóinak régóta fennálló elégedetlenségéből fakad, akik az elmúlt évek bérlemaradását szeretnék kompenzálni, és ezért július 9-én figyelmeztető sztrájkot, majd július 15-én és 16-án teljes munkabeszüntetést tartottak. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) már július 9-én, csütörtökön kétórás figyelmeztető sztrájkot szervezett, majd július 15. estétől másnap délután 3 óráig sztrájkoltak a dolgozók az IKEA mindhárom magyarországi áruházában és más telephelyein is. Ezek a lépések azután történtek, hogy a vállalat nem tett eleget az egységes 6 százalékos béremelési követelésnek. Ezt követően az IKEA jelezte, hogy július 29-én a tárgyalóasztalnál szeretné folytatni az egyeztetéseket, mire a szakszervezetek vállalták, hogy július 20. és 26. között nem szerveznek és nem hirdetnek újabb sztrájkot. A vállalat korábban közölte, hogy 2026 áprilisában több mint 580 millió forintot fektetett be az éves béremelési folyamat részeként, az elmúlt három évben pedig összesen több mint 1,5 milliárd forintot fordított béremelésekre.
Milyen hosszú távú hatása lehet a mostani döntésnek a bérvitára?
A dolgozók csütörtök 17 óráig esedékes döntése kritikus, mert az befolyásolja, hogy a bérvita egy kompromisszumos megállapodással lezárul-e, vagy a felek közötti feszültség tovább fokozódik, ami további munkabeszüntetésekhez és elhúzódó tárgyalásokhoz vezethet. Ez a helyzet rávilágít a szakszervezeti tárgyalások dilemmájára: elfogadni egy, de nem alapbérbe épülő kompenzációt, vagy ragaszkodni a hosszú távú, alapbéremelést célzó követeléshez. Karsai Zoltán szavai szerint, amennyiben a dolgozók elfogadják az egyösszegű kompenzációt, megszülethet a megállapodás. Ellenkező esetben a folyamat az eddigi útján megy tovább, ami további sztrájkokat és fokozott nyomást jelenthet a vállalatra.
Az IKEA vezetése korábban jelezte, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja a dolgozók jogát véleményük kifejezésére, figyelemmel kíséri a visszajelzéseket és komolyan veszi a párbeszédet. A decemberben folytatódó bértárgyalások ténye, ami a vállalatnál korábban nem volt jellemző, azt mutatja, hogy az IKEA is elkötelezett a megoldás iránt. A rövidtávú kompromisszum elfogadása vagy elutasítása alapjaiban határozza meg a következő hónapok dinamikáját. A KASZ továbbra is azon az állásponton van, hogy az elmúlt évek bérlemaradását kompenzálni kell, ami hosszú távon csak alapbéremeléssel biztosítható. A végső döntés tehát nem csupán egy egyszeri kifizetésről szól, hanem a munkavállalói érdekérvényesítés jövőbeli stratégiájáról is.
Gyakori kérdések
Mi az IKEA legújabb ajánlata a dolgozóknak?
Mikor kell dönteniük a dolgozóknak az ajánlatról?
Mi volt a szakszervezet legfontosabb követelése?
Elfogadta-e az IKEA a szakszervezet összes követelését?
Ki tájékoztatta a nyilvánosságot az ajánlatról?
Mikor folytatódnak a bértárgyalások?
Mikor sztrájkoltak az IKEA dolgozói legutóbb Magyarországon?
Mennyit fektetett az IKEA béremelésbe az elmúlt években?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem847 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Magyar Péter: Paks leállása nem fenyegeti az ellátást
Ruff Bálint rendkívüli ülést kezdeményezett: Köznevelés
Holcim: 90% feletti esti áramcsökkentés a hálózatért
Bongor Extázis albumfilm: addikció, terápia a mozivásznon
Hőség és aszály sújtotta magyar kukorica: drámai terméskiesés
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 3 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Online vásárlás: Tíz év alatt duplázódott a magyar piac
Az online vásárlás robbanásszerű növekedése átalakítja a magyar kiskereskedelmet. Tíz év alatt megdu…
Költségvetési fordulat: Többlettel zárt június, de a hiánycél
A Pénzügyminisztérium jelentése szerint júniusban 424,1 milliárd forintos többlettel zárt a költségv…
Velencei-tó apadása: ingatlanpiaci válság sújtja a tópartot
A Velencei-tó drámai vízszintcsökkenése súlyosan érinti a turizmust és az ingatlanpiacot. Csökken a …
42,9 millió Mol-részvény kerül vissza a társasághoz
A Mol nem működteti tovább a Mol Új Európa Alapítványt: 42 977 996 darab Mol-részvény kerül vissza a…
BUX májusi lendülete: OTP és MOL húzta a piacot
A BUX index májusban stabilizálódott, köszönhetően az OTP és a MOL kiemelkedő teljesítményének. A bu…
Első magyar MiCA-engedélyes: újraindul a CoinCash
Az MNB 2026. július 20-án CASP-engedélyt adott a CoinCash-nek: első magyar cégként hat MiCA szolgált…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.