ORSZÁGOS POLITIKA
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Magyar Péter csütörtöki tájékoztatóján bejelentette az ÁSZ működésének teljes felülvizsgálatát.
- Az Állami Számvevőszék közleményben reagált: „Az ÁSZ ellenőrzi a kormányt, nem a kormány az ÁSZ-t.”
- Az ÁSZ 1989 óta nem felügyeleti szerv, ilyen jogosítványokkal sosem rendelkezett.
- A testület elnöke a kormányzati beavatkozást az „újkori demokráciában példátlan” lépésként értékelte.
- Jelenleg a TISZA párt kampány-finanszírozásának törvény szerinti számvevőszéki vizsgálata is zajlik.
A lényeg röviden:
- Az ÁSZ közleményben utasította vissza, hogy a kormány vizsgálja felül a működését.
- A szervezet 1989 óta nem felügyeleti szerv, hanem az Országgyűlés parlamenti ellenőrző szerve.
- A háttérben a TISZA párt törvény szerinti kampány-finanszírozási vizsgálata is zajlik.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) saját közleményében reagált Magyar Péter csütörtöki bejelentésére, amelyben a kormány elvi döntést hozott arról, hogy elrendeli a testület működésének teljes felülvizsgálatát. Az ÁSZ leszögezte: a kormány nem jogosult ilyen vizsgálatra, mivel a Számvevőszék az Országgyűlés szerve, és nem a végrehajtó hatalom része. A testület „üdvözli” ugyan a szabályozás felülvizsgálatáról szóló döntést, de élesen elutasítja, hogy a kormány ezt maga végezze el.
Miért nem vizsgálhatja a kormány az ÁSZ-t?
Az ÁSZ közleménye szerint a hatalmi ágak elválasztásának elve miatt a mindenkori kormánynak tiszteletben kell tartania a szervezet függetlenségét. „Az ÁSZ nem a kormány alá rendelt szerv, a demokratikus hatalommegosztás rendszerében nem a végrehajtó hatalom része, hanem az Országgyűlés szerve, ezért az ÁSZ működésének felülvizsgálatára egy demokratikus alkotmányos rendszerben a Kormány nem jogosult. Az ÁSZ ellenőrzi a kormányt, nem a kormány az ÁSZ-t” – rögzítették. Az ÁSZ elnöke a miniszterelnök személyét érintő kijelentéseit is visszautasította, és „az ÁSZ alkotmányos függetlenségét sértő, Magyarország újkori demokráciájában példátlan kormányzati beavatkozási kísérletként” értékelte azokat.
Milyen hatáskörrel rendelkezik valójában az ÁSZ?
A közlemény egy másik fontos pontosítása, hogy az Állami Számvevőszék 1989 óta sosem volt felügyeleti szerv, ilyen jogosítványokkal sosem rendelkezett, és ma sem felügyeleti szerve egyetlen állami intézménynek sem. Az ÁSZ ellenőrző szervezet, amely a közpénzekkel, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi – ez a felügyeleti típusú szervezethez képest „egészen más jellegű hatáskört, eszközrendszert és feladat-ellátást jelent” – írták. A kormány tehát egy ellenőrző, és nem egy felügyeleti szerv átvilágítását tervezi, ami a szervezet szerint alkotmányosan nem is lehetséges.
Mi köze ehhez a TISZA párt vizsgálatának?
A Számvevőszék elnöke szerint a kormányzati beavatkozási kísérlet különösen visszás amiatt, hogy jelenleg is zajlik a TISZA párt kampány-finanszírozásának törvény alapján kötelező számvevőszéki vizsgálata – a többi érintett párttal egyetemben. A vizsgálatot az ÁSZ a törvénynek megfelelően az országgyűlési választást követő egy éven belül folytatja le. Az ÁSZ ezzel összefüggésben utal arra is, hogy a korábbi években több, az ellenőrzés hatékonyságát javító jogszabály-módosítást maga kezdeményezett, így a mostani felülvizsgálati szándékot elviekben üdvözli – de nem a kormány, hanem a parlament hatáskörében.
Szerkesztői értékelés: ki ellenőrzi az ellenőrt?
A mostani ütközés nem pusztán intézményi hatásköri vita, hanem a hatalommegosztás egyik legérzékenyebb próbája. Az ÁSZ az Alaptörvény és a számvevőszéki törvény értelmében kifejezetten az Országgyűlésnek alárendelt, parlamenti ellenőrző szerv, amelyet a kormány – alkotmányos keretek között – nem jogosult „átvilágítani”. Ha a kormány mégis ezt teszi, az a független intézményi működés sérelmét jelentheti, és precedenst teremthet más alkotmányos szervekkel szemben is. Külön figyelemre méltó, hogy az ügy időben egybeesik a TISZA kampány-finanszírozásának törvény szerinti vizsgálatával, ami politikailag is terheli az egyébként jogilag egyértelmű helyzetet. A helyes megoldás nem a kormányzati, hanem az Országgyűlés által irányított, a hatalmi ágak elválasztását tiszteletben tartó felülvizsgálat lenne – ez biztosítaná, hogy a közpénzek ellenőrzése továbbra is pártatlan és szakmai maradjon.
Gyakori kérdések
Mit jelentett be Magyar Péter a csütörtöki tájékoztatón?
Miért nem vizsgálhatja a kormány az ÁSZ-t?
Milyen típusú szerv az ÁSZ?
Milyen feladatokat lát el az ÁSZ?
Hogyan reagált az ÁSZ elnöke a miniszterelnök kijelentéseire?
Mi köze a TISZA pártnak az ÁSZ-ügyhöz?
Mikor kell lefolytatni a TISZA kampány-finanszírozási vizsgálatát?
Milyen javaslatokat tett korábban maga az ÁSZ?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem796 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.












Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.