ORSZáGOS POLITIKA
- A magyar kormány törvénymódosító-tervezetet nyújtott be a SLAPP-perek ellen.
- Célja, hogy megvédje a közéleti kritikát megfogalmazókat a visszaélésszerű perektől.
- A javaslat egy 2024-ben elfogadott európai uniós irányelvet ültet át a magyar jogrendbe.
- Az Alkotmánybíróság korábban már mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az ügyben.
- A tervezet elsősorban a határokon átnyúló SLAPP-eljárások kivédésére összpontosít.
- A kormány törvénymódosító-tervezetet dolgozott ki a SLAPP-perek ellen, a nyilvános kritikát megfogalmazók védelmében.
- A javaslat egy 2024-es uniós irányelv átültetését célozza, és reagál az Alkotmánybíróság korábbi mulasztásos alkotmánysértési megállapítására.
- Lehetővé tenné a visszaélésszerű perek korai elutasítását, különösen a határokon átívelő esetekben, erősítve a szólásszabadságot.
A kormány a közelmúltban társadalmi egyeztetésre bocsátott egy törvénymódosító-tervezetet, amely a visszaélésszerűen indított, úgynevezett SLAPP-perek (Strategic Lawsuits Against Public Participation) gyakorlatának felszámolását célozza. A javaslat lényege, hogy már az eljárás érdemi lefolytatása nélkül, a kereset beadása után elutasíthatóvá tenné azokat a pereket, amelyeket a nyilvános kritikát megfogalmazó magánszemélyekkel szemben indítanak, gyakran azzal a céllal, hogy elhallgattassák őket. Ezt a kedden nyilvánosságra került kezdeményezést a Görög Márta vezette Igazságügyi Minisztérium dolgozta ki.
A módosító javaslat egy 2024-ben elfogadott európai uniós irányelvet követ, és a magyar polgári peres eljárások szabályozásába építené be a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások elleni védelmet. A SLAPP-módszer lényege, ahogy a tervezet általános indokolásában is olvasható, nem valamely jog tényleges érvényesítésére irányul, hanem „fő célja a közéleti részvétel megakadályozása vagy korlátozása, gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával.” Az ilyen perek alapvetően megalapozatlan keresetek érvényesítésére szolgálnak.
Miért veszélyesek a SLAPP-perek a közéletre és a sajtószabadságra?
A SLAPP-perek azért veszélyesek a közéletre és a sajtószabadságra, mert a jelentős anyagi erőforrásokkal rendelkező szereplők, ha számukra kellemetlen nyilvános kritika éri őket, akkor is pert indítanak, ha tudják, hogy a kritika jogos, és keresetüket végül elbukják. A cél nem a jogi győzelem, hanem az, hogy a hosszadalmas és költséges jogi eljárással olyan terhet rójanak a beperelt ellenfelükre – gyakran újságírókra vagy civil aktivistákra –, hogy annak nagy eséllyel jobban megéri kihátrálni az egyébként védhető állítása mögül. Bár a perköltségek utólag megtérülhetnek, az eljárás rövidtávú anyagi és lelki terhe elrettentő lehet.
Milyen uniós kötelezettség és alkotmányos mulasztás áll a javaslat mögött?
Az uniós irányelv átültetése nem csupán brüsszeli kötelezettség, hanem a magyar jogrendszer régóta fennálló hiányosságát is orvosolja, hiszen az Alkotmánybíróság már korábban is felszólította az Országgyűlést a megfelelő jogvédelem hazai bevezetésére. Az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a SLAPP-eljárások elleni védelem elmaradása miatt, hangsúlyozva a szólásszabadság és a közéleti részvétel fontosságát. A mostani tervezet kiemelt figyelmet fordít azokra a SLAPP-eljárásokra, amelyeket a különböző országok joghatósága alá tartozó szereplők miatt határokon átívelő jelleggel indítanak, ezzel is erősítve a nemzetközi kritikával szembeni védelmet.
Milyen hatással lehet a törvény a magyar közéletre és újságírásra?
A mostani törvénymódosító-tervezet potenciálisan jelentős előrelépést jelenthet a szólásszabadság és a sajtószabadság védelmében Magyarországon, különösen a közéleti vitákban. Azáltal, hogy lehetővé teszi a visszaélésszerű perek korai szakaszban történő elutasítását, csökkentheti az újságírókra és civil aktivistákra nehezedő nyomást. Fontos azonban, hogy a jogszabály gyakorlati alkalmazása során az igazságszolgáltatás ténylegesen képes legyen különbséget tenni a megalapozott és a pusztán elhallgattatást célzó keresetek között. A javaslat sikere azon múlik majd, hogy mennyire hatékonyan szűri ki a szándékosan rosszhiszemű perindításokat, anélkül, hogy korlátozná a jogos jogérvényesítést. A kormány azon elkötelezettsége, hogy véget vessen ezen a területen a visszaéléseknek, kulcsfontosságú a demokratikus nyilvánosság egészséges működéséhez.
A társadalmi egyeztetés lezárása után a tervezet az Országgyűlés elé kerül, ahol várhatóan megkezdődik a részletes vita és a jogszabály véglegesítése. A jogvédelem bevezetése nemcsak az uniós elvárásoknak való megfelelést jelenti, hanem hozzájárulhat a magyar jogállamiság erősödéséhez és a nyílt, szabad közéleti párbeszéd fenntartásához, megakadályozva, hogy anyagi megfontolások befolyásolják a jogos kritikát.
Gyakori kérdések
Mit jelent a SLAPP-módszer?
Ki kezdeményezte a törvénymódosító-tervezetet?
Mely uniós irányelv alapján készült a javaslat?
Miért van szükség a SLAPP-perek elleni védelemre?
Milyen korábbi alkotmányos mulasztás történt az ügyben?
Hogyan védené a tervezet a kritikát megfogalmazókat?
Milyen típusú SLAPP-eljárásokra koncentrál a javaslat?
Hol érhető el a törvénymódosító-tervezet és mi a következő lépés?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mit jelent a SLAPP-módszer?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A SLAPP (Strategic Lawsuits Against Public Participation) olyan visszaélésszerű bírósági eljárás, amely nem a jog tényleges érvényesítésére irányul, hanem a közéleti részvétel megakadályozására vagy korlátozására. Gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságát használja ki, megalapozatlan kereseteket érvényesítve.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Ki kezdeményezte a törvénymódosító-tervezetet?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A törvénymódosító-tervezetet a Görög Márta vezette Igazságügyi Minisztérium dolgozta ki. A javaslatot a kormány honlapján tették közzé társadalmi egyeztetésre, kedden vált nyilvánossá.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mely uniós irányelv alapján készült a javaslat?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A javaslat egy 2024-ben elfogadott európai uniós irányelvet követ, amely a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások alkalmazását szabályozza és a magyar jogrendbe illesztené azt.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért van szükség a SLAPP-perek elleni védelemre?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A SLAPP-perek célja nem a jogi győzelem, hanem a kritikusok, például újságírók elhallgattatása. A hosszadalmas és költséges jogi eljárások terhet rónak a bepereltekre, akik gyakran inkább visszavonják állításaikat, még akkor is, ha azok jogosak.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen korábbi alkotmányos mulasztás történt az ügyben?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az Alkotmánybíróság korábban mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mivel az Országgyűlés nem vezette be a SLAPP-eljárások elleni megfelelő jogvédelmet, hangsúlyozva a szólásszabadság fontosságát.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hogyan védené a tervezet a kritikát megfogalmazókat?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A javaslat lehetővé tenné, hogy a nyilvános kritikát megfogalmazó magánszemélyekkel szemben visszaélésszerűen indított pereket már az eljárás érdemi lefolytatása nélkül, a kereset beadása után elutasíthassák.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen típusú SLAPP-eljárásokra koncentrál a javaslat?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A mostani tervezet elsősorban azokat a SLAPP-eljárásokat védené ki, amelyeket úgy indítanak, hogy a különböző országok joghatósága alá tartozó szereplők miatt a peres eljárás is határokon átívelően lenne lefolytatható.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hol érhető el a törvénymódosító-tervezet és mi a következő lépés?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A törvénymódosító-tervezet a kormány honlapján érhető el, ahol társadalmi egyeztetésre bocsátották. A társadalmi egyeztetés lezárása után a tervezet az Országgyűlés elé kerül, ahol várhatóan megkezdődik a vita és a jogszabály véglegesítése.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem1 228 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Online vásárlás: Tíz év alatt duplázódott a magyar piac
- Ausztria felől érkeztek: Két vitorlázó sértette meg a légteret
- 869 milliárd forint uniós forrás nyílik meg az energiabiztonságra
- OMODA & JAECOO: Magyarország az európai elektrifikáció
- Kína Szlovákiával erősítené az EU-kapcsolatokat
A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 55 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Az ÁSZ visszautasítja a kormány felülvizsgálati tervét
Az ÁSZ közleményben utasította vissza a kormány felülvizsgálati tervét: a testület szerint a kormány…
Visszalépett Polgár Judit: Magyar Péter felelősséget vállal
Polgár Judit, Magyarország élő legendája visszalépett a köztársasági elnökjelöltségtől. Magyar Péter…
Magyar Péter Sonnevend Pált jelöli alkotmánybírói posztra
Magyar Péter az ELTE ÁJK volt dékánját, a nemzetközi bíróságok előtt is eljáró Sonnevend Pált jelöli…
A köztársasági elnöki intézmény 1989 óta tartó fogyása
Az 1989-es négyigenes népszavazás 6 ezer szavazattal döntött a közvetett elnökválasztásról. Azóta fo…
Parlament: Magyar Péter, új házelnök-helyettes és közlekedés
Az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén Magyar Péter napirend előtti felszólalása mellett döntés sz…
1,5 milliárdos Mándoki-koncertmegbízástól a felmondásig
A Lounge Event Kft. 1,5 milliárd forintos, „Mándoki koncert” munkacímű megbízást kapott az NRÜ-től; …
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.