ORSZÁGOS POLITIKA
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Az ÁSZ közleménye szerint a kormány nem jogosult a szervezet felülvizsgálatára, mert az a végrehajtó hatalom része, az ÁSZ viszont az Országgyűlés szerve.
- Magyar Péter a csütörtöki kormányfői sajtótájékoztatón jelezte: átfogó reformot és jogszabályalkotást kezdenek az ÁSZ működéséről.
- A számvevőszék közölte: az elnök visszautasítja a miniszterelnök személyét érintő kijelentéseit, és a beavatkozási kísérletet példátlannak tartja.
- Az ÁSZ hangsúlyozta: 1989 óta nem felügyeleti, hanem közpénz-ellenőrző szerv, hatásköre eszközrendszere és feladatai eltérnek a felügyeleti szervekétől.
- A szervezet jelezte: jelenleg is zajlik a Tisza Párt kampány-finanszírozásának törvény alapján kötelező számvevőszéki vizsgálata.
A lényeg röviden:
- Az ÁSZ szerint a kormány nem jogosult a számvevőszék felülvizsgálatára, mert az ÁSZ az Országgyűlés szerve, nem a végrehajtó hatalom része.
- Magyar Péter átfogó reformot és jogszabályalkotást helyezett kilátásba a csütörtöki kormányfői sajtótájékoztatón.
- Az ÁSZ a Tisza Párt kampány-finanszírozásának párhuzamosan futó vizsgálatára hivatkozva példátlannak nevezte a beavatkozási kísérletet.
A csütörtöki kormányfői sajtótájékoztatón elhangzott bejelentés és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) esti közleménye között órák teltek el, a konfliktus azonban nem az időzítés, hanem az alkotmányos helyzet miatt éles: a számvevőszék a Magyar Péter miniszterelnök által kilátásba helyezett „átfogó reform” kereteit eleve alkotmányosan illetéktelennek tartja. A kormányfő arról beszélt, hogy a kabinet megvizsgálja, „jók-e a jelenlegi felügyeleti jogosultságok”, és mérlegeli egy hatékonyabb vezetői struktúra felállítását, jelezve: „most kezdődik a jogszabályalkotás”. Az ÁSZ válasza szerint a szervezet 1989 óta nem felügyeleti, hanem közpénz-ellenőrző szerv, ami „egészen más hatáskörrel, eszközrendszerrel és feladatokkal jár”.
Miért nem a kormány vizsgálhatja felül az ÁSZ-t?
A számvevőszék csütörtöki közleményében leszögezte: „Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzi a kormányt, nem a kormány az ÁSZ-t”. A szervezet hangsúlyozta, hogy az ÁSZ nem a Kormány alá rendelt szerv, nem a végrehajtó hatalom része, hanem az Országgyűlés szerve, ezért a működésének felülvizsgálatára „egy demokratikus alkotmányos rendszerben a Kormány nem jogosult”. Ugyanakkor a testület jelezte: a működésére, hatáskörére és ellenőrzési jogosultságaira vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát továbbra is támogatja, és az elmúlt években maga is kezdeményezett már jogszabály-módosításokat hasonló céllal. Az ÁSZ kormánytól való függetlensége az Alaptörvényen és a számvevőszéki törvényen alapul; az elnököt – jelenleg Windisch Lászlót – az Országgyűlés választja meg, nem a kormány nevezi ki.
Milyen reformot jelentett be a kormányfő?
Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kormány azt kívánja megvizsgálni, „a számvevőszék képes-e alkotmányos feladatainak maradéktalan ellátására”, és jelezte: nem tartaná jó ötletnek, ha a számvevőszéket a kormány alá rendelnék. Hangsúlyozta, hogy az átalakítást nem akarja a jelenlegi elnökre, Windisch Lászlóra „specifikálni”. Ugyanakkor – mint arra az ÁSZ közleményében reagált – a miniszterelnök korábban, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondását kommentálva utalt az ÁSZ elnökének potenciális lemondására is, az Országos Bírói Hivatal, a Kúria és a GVH vezetőivel egyetemben. A kormányfő arról is beszélt, hogy „az eddigi elnökök alatt mit tett az ÁSZ”, nem is érdemes minősíteni, és szerinte „megérett az idő a rendszerváltásra” a szervezetnél.
Hogyan reagált a számvevőszék elnöke?
Az ÁSZ közleményének végén azt írták: az ÁSZ elnöke visszautasítja a miniszterelnök személyét érintő kijelentéseit, és a történteket „példátlan kormányzati beavatkozási kísérletként” értékeli. Hangsúlyozták, hogy az elnök – akárcsak elődei – a „mindenkori Alaptörvénynek és a jogszabályoknak megfelelően” látja el feladatait. A közlemény szerint „különösen visszás az ÁSZ függetlenségét sértő beavatkozási kísérlet” amiatt, hogy törvény alapján kötelező ellenőrzésként jelenleg is zajlik a Tisza Párt kampány-finanszírozásának számvevőszéki vizsgálata – a többi érintett párttal egyetemben. Az ÁSZ tehát a párhuzamosan futó eljárásra is külön felhívta a figyelmet, jelezve: a politikai helyzet érzékenysége miatt a függetlenség kérdése most nem elméleti vita.
Mit veszít és mit nyer ezzel a kormány és az ÁSZ?
A szerkesztőség értékelése szerint ez az ügy nem egyszerűen intézményi hatásköri vita: a kormányfő nyilvánosan „megérett az idő a rendszerváltásra” kijelentést tett egy olyan szervnél, amely – saját közlése szerint – éppen a Tisza Párt kampány-finanszírozását vizsgálja. A számvevőszék ezt az időzítést „különösen visszásnak” nevezte, és ezzel lényegében azt üzente: a függetlenség sértéséről szóló vita most politikailag terhelt kontextusban zajlik. A kormány a jogalkotási szándékával jelezte, hogy strukturális átalakítást akar, de ezt a parlamenti úton keresztül, nem kormányzati aktussal teheti meg, ha egyáltalán megteheti. Az ÁSZ ugyanakkor a saját eddigi javaslatait is felidézte, ezzel azt sugallva: nem zárkózik el a szabályozási párbeszédtől, de a kormány indítványaként nem tekinti azt legitimnek. Az ügy következő lépése, hogy a kormány valóban benyújt-e törvényjavaslatot a számvevőszéki hatáskörökről, és ha igen, az Országgyűlés hogyan reagál egy ilyen, a hatalmi ágak elválasztását is érintő előterjesztésre.
Gyakori kérdések
Miért nem vizsgálhatja felül a kormány az Állami Számvevőszéket?
Mit jelentett be a kormányfő az ÁSZ-ról?
Milyen reformot tervez a kormány a számvevőszéknél?
Hogyan reagált az ÁSZ elnöke a miniszterelnöki kijelentésekre?
Milyen párhuzamos vizsgálatra hivatkozik az ÁSZ?
Az ÁSZ zárkózik el a szabályozási párbeszédtől?
Kiket említett a kormányfő az ÁSZ elnökén kívül?
Mi a helyzet Windisch László elnökkel?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem1 043 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.












Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.