ORSZÁGOS POLITIKA
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Az ÁSZ közleménye szerint a mindenkori kormánynak tiszteletben kell tartania a hatalmi ágak elválasztását.
- Az ÁSZ az Alaptörvény alapján az Országgyűlés szerve, nem a kormány alá rendelt szerv.
- Az Állami Számvevőszék 1989 óta sosem volt felügyeleti szerv, és ma sem az.
- A Tisza Párt kampányfinanszírozásának kötelező törvényi ÁSZ-vizsgálata jelenleg is zajlik.
- Az ÁSZ elnöke a miniszterelnök kijelentéseit az ÁSZ alkotmányos függetlenségét sértő beavatkozási kísérletnek minősíti.
A lényeg röviden:
- Az ÁSZ közleménye szerint a kormány nem jogosult felülvizsgálni a testületet, mert az az Országgyűlés szerve.
- A Számvevőszék 1989 óta nem felügyeleti szerv, hanem a közpénzek ellenőrzését végzi.
- A Tisza Párt kampányfinanszírozásának törvényi ÁSZ-vizsgálata jelenleg is folyamatban van.
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében az Állami Számvevőszék leszögezte: „az ÁSZ üdvözli az ÁSZ működésére, hatáskörére, ellenőrzési jogosítványaira vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát”. Ugyanakkor a testület egyértelművé tette, hogy ez a felülvizsgálat nem a kormány hatásköre, mivel az ÁSZ az Országgyűlés szerveként, a kormánytól függetlenül végzi tevékenységét. A közlemény szerint „az ÁSZ ellenőrzi a kormányt, nem a kormány az ÁSZ-t”.
Miért nem a kormány az illetékes a Számvevőszék felülvizsgálatában?
Az ÁSZ közleménye az Alaptörvényre hivatkozva hangsúlyozza: a testület „a hatalmi ágak elválasztásának elve” alapján nem a végrehajtó hatalom része. A közlemény pontosította azt is, hogy „az Állami Számvevőszék 1989 óta sosem volt felügyeleti szerv, ilyen jogosítványokkal sosem rendelkezett, ma sem felügyeleti szerve egyetlen állami intézménynek sem”. A testület hatásköre a közpénzekkel, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzésére terjed ki – ez a felügyeleti típusú szervezetek jogkörétől eltérő eszközrendszert jelent.
Milyen javaslatokat tett korábban maga az ÁSZ?
Az ÁSZ hangsúlyozta, hogy a jogalkotó munkáját „korábbi években is több, az ellenőrzés hatékonyságát javító jogszabály-módosítás” kezdeményezésével segítette, és ezt a jövőben is folytatja. A testület egyúttal visszautasította a miniszterelnök ÁSZ-elnököt érintő kijelentéseit, amelyeket „az ÁSZ alkotmányos függetlenségét sértő, Magyarország újkori demokráciájában példátlan kormányzati beavatkozási kísérletként” értékelt.
Valóban párhuzamos ÁSZ-vizsgálat zajlik a Tisza Párt kampányfinanszírozásáról?
Igen, és ez a körülmény különösen éles kontextust ad a kormány bejelentésének. A közlemény szerint jelenleg is folyamatban van a Tisza Párt kampányfinanszírozásának törvény alapján kötelező ÁSZ-vizsgálata – a többi érintett párttal egyetemben. A vizsgálatot az ÁSZ az országgyűlési választást követő egy éven belül folytatja le.
Milyen szerkesztői konklúziót érdemes levonni a történtekből?
Saját értékelésünk szerint a mostani ütközés nem szakmai, hanem alkotmányjogi természetű. Az ÁSZ közleménye nem vitatja a szabályozás felülvizsgálatának elvi lehetőségét, sőt üdvözli azt – ám egyértelműen jelzi, hogy a kezdeményezésnek a törvényhozás felől kell érkeznie, nem a végrehajtó hatalom felől. Amíg a Tisza Párt kampányfinanszírozásának párhuzamos vizsgálata zajlik, a kormány lépése politikailag is terheltnek látszik, függetlenül attól, hogy tartalmilag milyen szabályozási célokat szolgál.
Gyakori kérdések
Mit válaszolt az ÁSZ a kormány felülvizsgálati bejelentésére?
Miért nem a kormány alá tartozik az ÁSZ?
Mióta nem felügyeleti szerv az Állami Számvevőszék?
Milyen típusú szervként működik ma az ÁSZ?
Milyen javaslatokat tett korábban maga az ÁSZ a szabályozásra?
Hogyan reagált az ÁSZ elnöke a miniszterelnök kijelentéseire?
Folyamatban van-e a Tisza Párt kampányfinanszírozásának ÁSZ-vizsgálata?
Milyen alkotmányos elvre hivatkozik az ÁSZ a kormánnyal szemben?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem730 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.












Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.