2026. július 28. kedd 📍 Budapest ▾
🌤 23°C EUR 359,78 USD 315,90 KORAI HOZZÁFÉRÉS
890 millió eurós bírságot kapott a Google az EU-tól TECH
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • Az Európai Bizottság 890 millió euróra bírságolta a Google-t a digitális szabályok megsértése miatt.
  • A Google 460 millió eurót fizet a keresési visszaélések, 430 milliót a fejlesztők korlátozása miatt.
  • A cég 60 napot kapott a javaslattételre, különben napi rendszerességű bírságra számíthat.
  • A Google anyavállalata, az Alphabet tavaly 402,83 milliárd dolláros árbevételt jelentett.
  • A Google 2017 és 2019 között már több mint 8 milliárd eurós uniós büntetést kapott.
A lényeg röviden:

  • Az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a Google-re a digitális szabályok megsértése miatt.
  • A cég 60 napot kapott a megfelelési javaslatok benyújtására, különben napi periódikus bírságokkal nézhet szembe.
  • A döntés várhatóan felszítja az EU és az USA közötti konfliktust a techcégek szabályozásáról.

Az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a Google-re, amiért a vállalat a saját szolgáltatásait – köztük a vásárlási, szállodai, közlekedési és sporteredményeket – előnyben részesítette a keresőjében a harmadik felek kínálatával szemben. A brüsszeli testület ezzel egy időben azt is kilátásba helyezte, hogy rendszeres időszaki bírságokat is kiszab, ha a techóriás nem tesz eleget a digitális szabályzat előírásainak.

Mennyit és miért kell fizetnie a Google-nek?

A büntetés két részből tevődik össze: 460 millió euró a keresési visszaélések, 430 millió euró pedig a fejlesztők korlátozásának szankciója. A Bizottság közleménye szerint a Google a saját vásárlási, szállodai, közlekedési és sporteredmény-szolgáltatásait előnyben részesítette a keresési találatok között a külső szolgáltatókkal szemben, ezzel torzítva a versenyt az unió egységes piacán.

Mit kell tennie a Google-nek 60 napon belül?

Az uniós versenyhatóság a Google-t arra kötelezte, hogy 60 napon belül konkrét megoldási javaslatokat nyújtson be a szabályszegések orvoslására. Amennyiben ez nem történik meg, a cég az időszaki bírságok célkeresztjébe kerül, amelyek a napi átlagos árbevétel akár 5 százalékáig is terjedhetnek – figyelmeztetett a Bizottság.

Miért robbanhat ki újabb transzatlanti vita a 402,83 milliárd dolláros anyavállalat miatt?

A Google anyavállalata, az Alphabet a legutóbbi beszámolási időszakban 402,83 milliárd dolláros árbevételt jelentett, így a napi 5 százalékos periódikus bírság elvi maximuma dollármilliárdos nagyságrendű terhet jelenthet. A lépés várhatóan felszítja az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a nagy technológiai cégek szabályozásáról szóló konfliktust; Donald Trump korábban „külföldi zsarolásnak” minősítette az EU digitális bírságait, és megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba.

Miért védi Brüsszel a saját jogállamiságát a Trump-kormányzattal szemben?

Teresa Ribera, az EU versenypolitikai vezetője a bejelentés kapcsán úgy fogalmazott: Brüsszel nem hozhat döntéseket aszerint, hogy „valaki más mit próbál mondani nekünk, mit tegyünk vagy ne tegyünk”. Hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak kötelessége megvédeni a jogállamiságot, beleértve a saját törvényeit is, függetlenül attól, hogy azokat miként érzékelik vagy kérdőjelezik meg. Ribera kijelentette: „Az amerikai kormányzat által tett egyes kijelentések nem kifejezetten barátságosak az európai joggal szemben” – utalva arra, hogy Washington is azon helyek közé tartozhat, ahol a jogállamiság „kihívás éri”.

Hogyan reagált a Google, és miért nem először kap ilyen bírságot?

A Google jogi igazgatója a döntést úgy kommentálta: „Ez nem tisztességes verseny; ez egy szűk, önző érdekeket szolgáló panaszos csoport által kikényszerített termékrombolás, aminek az európai vállalkozások és fogyasztók isszák meg a levét. A szabályozásnak javítania kellene a termékeket, nem pedig rontania.” A mostani 890 millió euróval együtt a Google 2017 és 2019 között már több mint 8 milliárd eurós uniós büntetést szedett össze, ami jól mutatja, hogy a brüsszeli versenyjogi fellépés rendre eléri a techóriást.

Szerkesztői értékelés: a 890 millió euró csak jelzés, a tét a napi 5 százalék

A 890 millió euró önmagában nem fájdalmas egy 402,83 milliárd dolláros árbevételű vállalatnak – ez kevesebb mint egy havi bevétel töredéke. A valódi nyomás a napi 5 százalékos időszaki bírság kilátásba helyezésében rejlik, amellyel a Bizottság lényegében a Google működésének folyamatos jogi bizonytalanságban tartását célozza. Ribera nyilatkozata egyértelművé teszi, hogy Brüsszel a Trump-kormányzat nyomásgyakorlása ellenére is ragaszkodik a digitális szabályozáshoz, így a mostani döntés a precedensnél több: a DMA végrehajtásának első komoly tesztje, amelynek kimenetele hosszú távon meghatározza az amerikai techóriások európai mozgásterét.

Gyakori kérdések

Mekkora bírságot kapott a Google az Európai Bizottságtól?
Az Európai Bizottság összesen 890 millió euróra bírságolta a Google-t: 460 millió eurót a keresési visszaélések, 430 millió eurót pedig a fejlesztők korlátozása miatt.
Mennyi ideje van a Google-nek a szabályok betartására?
A Bizottság 60 napot adott a Google-nek, hogy megoldási javaslatokat nyújtson be a szabályszegések orvoslására.
Milyen további szankciók jöhetnek, ha a Google nem teljesít?
Amennyiben a Google nem tesz eleget a felszólításnak, a cég napi rendszerességű időszaki bírságra számíthat, amely elérheti a napi átlagos árbevételének akár 5 százalékát.
Mekkora a Google anyavállalatának árbevétele?
A Google anyavállalata, az Alphabet a legutóbbi beszámolási időszakban 402,83 milliárd dolláros árbevételt jelentett.
Kapott korábban is büntetést a Google az EU-tól?
Igen, a Google 2017 és 2019 között már több mint 8 milliárd eurós uniós bírságot kapott különböző versenyjogi ügyekben.
Milyen szolgáltatásokat részesített előnyben a Google a keresőjében?
A Bizottság közleménye szerint a Google a saját vásárlási, szállodai, közlekedési és sporteredmény-szolgáltatásait helyezte előtérbe a keresési találatokban a harmadik felek kínálatával szemben.
Hogyan reagált a Google a bírságra?
A Google jogi igazgatója „termékrombolásnak” nevezte a döntést, és kijelentette, hogy a szabályozás rontja a termékeket az európai vállalkozások és fogyasztók kárára.
Miért lehet politikai következménye a döntésnek?
Az uniós lépés várhatóan felszítja az Egyesült Államok és az EU közötti konfliktust; Donald Trump korábban „külföldi zsarolásnak” titulálta az uniós digitális bírságokat, Teresa Ribera uniós versenypolitikai vezető pedig az amerikai kormányzat „nem barátságos” hozzáállását kritizálta.

Forrás: 444.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
3,4 (56 értékelés)
4 748 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Budapest Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatTech
  • Megjelenés
  • Terjedelem850 szó · ≈4 perc olvasás

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Ford és Geely közös gyára Valenciában: 2028-tól jönnek az új
  2. Kettészakadt a PiS: Morawiecki és 30 képviselő otthagyta
  3. Varta feldarabolása jöhet: az európai akkumulátoripar újabb
  4. Orbán Viktor a Suzuki globális elnökével tárgyalt Budapesten
  5. Lavrov és Rubio 35 percet tárgyalt Manilában – Görögország

A Budapest Blog Tech rovatában az elmúlt 30 napban 11 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

3,4 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Budapestről — időtálló alapok

HIDAK

A Széchenyi lánchíd

Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.

FÜRDŐK

A fürdők fővárosa

Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.

TÖRTÉNELEM

A Budavári Palota

A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.

Rovatok