KULTúRA
- Tarr Zoltán miniszter jelentette be a kirúgásokat pénteken a Facebook-oldalán.
- A három érintett a Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója.
- Az érintettek: Bernert Zsolt, Cselovszki Zoltán és Rózsa Dávid.
- A kirúgásokról a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ vezetője döntött a minisztériumi vizsgálat után.
- A minisztérium munkacsoportot állít fel a közgyűjteményi központ decentralizálására.
- A minisztériumi vizsgálatot követően a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ vezetője kirúgta a Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár főigazgatóját.
- A döntést számos dolgozói panasz előzte meg, amelyeket a tárca szakszervezetek és üzemi tanácsok bevonásával vizsgált ki.
- A kirúgásokkal párhuzamosan a minisztérium munkacsoportot állít fel az MNM KK decentralizálásának előkészítésére és a hat közgyűjtemény önállóságának visszaállítására.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium jelzése szerint a három érintett intézmény főigazgatóját — a Magyar Természettudományi Múzeumot vezető Bernert Zsoltot, az Iparművészeti Múzeumot irányító Cselovszki Zoltánt és az Országos Széchényi Könyvtárat vezető Rózsa Dávidot — a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) vezetője, Zsigmond Gábor döntése nyomán küldték el a tárcánál lefolytatott vizsgálat lezárultával. A bejelentést a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán tette közzé Facebook-oldalán pénteken.
Miért pont most döntöttek a három vezető leváltásáról?
Tarr tájékoztatása szerint a döntést megelőzően számos dolgozói panasz érkezett a három vezetőre, ezért a minisztérium hivatalból vizsgálatot indított. A tárcánál beszámolókat kértek be a munkavállalóktól, szakszervezetektől, üzemi tanácsoktól és maguktól a múzeumok igazgatóitól is. A vizsgálat eredményét a minisztérium a Közgyűjteményi Központ vezetőjének ismertette, jelezve, hogy a jövőben átfogó szakmai, gazdasági és etikai belső vizsgálatok elindítását várják a hat intézményt tömörítő ernyőszervezettől — ehhez a tárca minden szükséges támogatást biztosít.
A kirúgások hátterében konkrét belső konfliktusok is álltak. Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját, Rózsa Dávidot korábban Demeter Szilárd — az MNM KK akkori irányítója — függesztette fel, miután a vezetők között kirobbant vitát egyebek mellett penész és csótányok megjelenése váltotta ki a két intézmény között. Az Iparművészeti Múzeumnál pedig a dolgozók nyíltan is jelezték elégedetlenségüket a vezetéssel szemben.
Mi lesz az MNM Közgyűjteményi Központ sorsa a döntések után?
A kirúgásokkal párhuzamosan a minisztérium minisztériumi munkacsoportot állít fel, amelynek feladata a 2022-ben létrehozott Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ decentralizálásának előkészítése. A cél a hat közgyűjtemény — köztük a mostani döntéssel érintett három intézmény — önállóságának visszaadása. Tarr értékelése szerint a múzeumok önállósága a szabad és független kultúra elengedhetetlen feltétele.
Az MNM KK-t korábban Demeter Szilárd hozta létre és irányította egészen a tavaly októberi menesztéséig. Utódja a Magyar Nemzeti Múzeum addigi főigazgatója, Zsigmond Gábor lett, így most az általa vezetett ernyőszervezet döntött a három alárendelt intézményvezető elbocsátásáról. A Közgyűjteményi Központ megalakulása óta eltelt másfél év alatt a szervezet nem érte el a működőképességet.
Milyen jelek mutattak eddig a vezetői problémákra a három intézménynél?
A három érintett vezető leváltásának híre nem előzmény nélküli: a Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Széchényi Könyvtár belső működéséről korábban is többször jelentek meg beszámolók. Az Iparművészeti Múzeumnál a Múzeumok Éjszakáját megelőző időszakban a dolgozók nyíltan bírálták a vezetést, és volt, hogy a szakszervezet is megszólalt a szakszerűtlennek tartott irányítás miatt. A Széchényi Könyvtárnál a Demeter Szilárd és Rózsa Dávid közötti konfliktus már a felfüggesztéshez vezetett.
Hogyan értékelhető a döntés a kulturális kormányzat szempontjából?
A három vezető egy menetben történő elbocsátása szokatlanul határozott jelzés a kulturális kormányzat részéről, és egyben a Közgyűjteményi Központ decentralizálásának előkészítésébe illeszkedik. A lépés ráépül arra a tavaly októberi váltásra, amikor Demeter Szilárdot eltávolították az MNM KK éléről, és Zsigmond Gábor vette át a helyét. A mostani döntés azt mutatja, hogy az új vezetés nem kívánja megőrizni a korábbi struktúra által kinevezett intézményvezetőket, és a munkavállalói visszajelzéseket — a szakszervezetek és üzemi tanácsok beszámolóit — a korábbinál nagyobb súllyal kezeli a kinevezések felülvizsgálatánál.
Ugyanakkor a döntés nyitva hagyja a kérdést, hogy a három kulcsintézmény vezető nélkül maradása nem okoz-e átmeneti működési zavart, és hogy a beígért szakmai, gazdasági és etikai belső vizsgálatok milyen ütemben zárulnak le. Tarr jelzése szerint a tárca ehhez minden szükséges támogatást megad, és a vizsgálatokat az újonnan felálló minisztériumi munkacsoport koordinálja. A magyar kulturális szakpolitika szempontjából a mostani lépés egyfelől a múzeumi autonómia visszaállításának előjele, másfelől annak próbája, hogy a decentralizált működési modell valóban kezelni tudja-e azokat a belső feszültségeket, amelyek a centralizált Közgyűjteményi Központ időszakában felhalmozódtak.
Gyakori kérdések
Ki jelentette be a három múzeumigazgató kirúgását?
Melyik három múzeum főigazgatóját rúgták ki?
Miért döntöttek a három vezető leváltása mellett?
Ki döntött ténylegesen a kirúgásokról?
Mikor és miért függesztették fel korábban Rózsa Dávidot?
Mi lesz az MNM Közgyűjteményi Központtal?
Ki hozta létre korábban a Közgyűjteményi Központot?
Milyen konkrét panaszok merültek fel az érintett vezetőkkel szemben?
Mennyi ideig irányította Demeter Szilárd a Közgyűjteményi Központot?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKultúra
- Megjelenés
- Terjedelem978 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Toroczkai: Orbán önkritikát gyakorolt, amiért „megteremtette”
- 25,9 százalékkal zuhant a sertés ára az EU-ban, tarol az import
- Újranyitná a kormány a nyolc éve bezárt Planetáriumot
- Légifotókon a Dél-Alföld pusztuló erdői: tűzveszély fenyeget
- Lagarde: a magyar eurócsatlakozás üteme Budapesten múlik
A Budapest Blog Kultúra rovatában az elmúlt 30 napban 16 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Pesti gettó: Hangok az időutazó emlékezetből
A „Látod?” hangséta egyedülálló módon vezeti végig a résztvevőket a pesti gettó területén. Prokob Bo…
Reisz Gábor új filmje, a Földszint a Velencei Fesztiválon debütál
Reisz Gábor Földszint című filmje és Horvát Lili Jegyzeteim a Marsról alkotása is a Velencei Filmfes…
Friss Hús: BAFTA-minősítés az Oscar után – Magyar filmsiker
A Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál első magyarként szerzett BAFTA-kvalifikációt, miu…
Három magyar film Velencében: Reisz, Horvát, Mundruczó premierje
Három kiemelkedő magyar film, köztük Reisz Gábor, Horvát Lili és Mundruczó Kornél alkotásai debütáln…
110 éve hódít a kertmozi: a csillagos ég alatti varázs titka
A kertmozi 110 éve hódít világszerte, Magyarországon is gazdag múlttal bír. Az első budapesti kertmo…
Mundruczó Kornél életműdíjat vehetett át a palicsi fesztiválon
Mundruczó Kornél, a nemzetközileg elismert filmrendező vehette át az Aleksandar Lifka életműdíjat a …
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.