TECH
- Magyarország 500 millió eurós (≈180 milliárd Ft) csomagot jelentett be az EU IRIS² műholdas programban.
- A bejelentést Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter tette.
- Az IRIS²-t "Európa Starlinkjeként" emlegetik.
- A rendszer 2030-ig épül ki teljesen az EU-ban.
- A program célja szuverén, titkosított kommunikáció és a fehér foltok felszámolása.
- A magyar kormány 500 millió eurós (≈180 milliárd Ft) csomaggal száll be az EU IRIS² műholdas kommunikációs programjába.
- Az IRIS² a tervek szerint 2030-ig épül ki, és az EU saját, szuverén, titkosított Starlink-Alternatívájaként működik.
- A bejelentés a fehér foltok felszámolását, a digitális versenyképességet és a kritikus infrastruktúra védelmét szolgálja.
A kormány döntése alapján Magyarország 500 millió euró – a jelenlegi árfolyamon mintegy 180 milliárd forint – értékben fektet be az Európai Unió IRIS² nevű műholdas infokommunikációs programjába. A bejelentést Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter tette, aki a rendszert az Elon Musk-féle Starlinkhez hasonlította, és „Európa Starlinkjeként” definiálta.
Mennyibe kerül a magyar csatlakozás az IRIS²-höz?
A tárcavezető tájékoztatása szerint a magyar állam 500 millió euró értékben, azaz hozzávetőleg 180 milliárd forintért száll be az uniós programba. Az összeg az elkövetkező évek alatt, ütemezetten áramlik az IRIS² rendszerébe, és cserébe Magyarország hozzáférést kap egy 2030-ig kiépülő, teljesen saját műholdas kommunikációs hálózathoz.
Mi az IRIS², és miért fontos Magyarországnak?
Az IRIS² – az Infrastructure for Resilience, Interconnection and Security by Satellite rövidítése – az Európai Unió saját, szuverén műholdas kommunikációs rendszere. A program célja, hogy 2030-ig egy olyan, az egész EU-t lefedő műhold-konstelláció álljon szolgálatba, amely titkosított, biztonságos adatátvitelt tesz lehetővé. Tanács Zoltán szavai szerint Európának szüksége van egy megbízható, önálló, szuverén kommunikációs hálózatra, és az IRIS² pontosan ezt a szerepet tölti be a Starlinkkel szemben.
A beruházás a kormány kommunikációja szerint nem csupán katonai vagy kormányzati célokat szolgál: a műholdas lefedettség a fehér foltok – azaz a vezetékes és mobilhálózattal gyengén ellátott, jellemzően vidéki térségek – felszámolásában is kulcsszerepet játszhat, emellett a magyar gazdaság digitális versenyképességét és a kkv-k infokommunikációs lehetőségeit is bővíti.
Milyen konkrét előnyöket hoz a rendszer?
A miniszter szerint a program három, egymást erősítő hatást ígér. Egyrészt a haváriahelyzetek – például természeti katasztrófák, infrastruktúra-kiesések vagy kibertámadások – esetére egy zárt, redundáns kommunikációs csatorna áll majd rendelkezésre. Másrészt a szuverenitási szempont: az adatok nem amerikai magánvállalatok kezelésében futnak, hanem európai, kormányzati ellenőrzés alatt. Harmadrészt a digitális szakadék csökkentése: a műholdas internet a jelenleg ellátatlan térségekben is stabil, nagy sávszélességű hozzáférést adhat.
Mit jelent ez a magyar gazdaságnak és a fehér foltoknak?
A beruházás közvetlenül a digitális versenyképességet javítja: a kormány szerint a vállalkozások – különösen a vidéki, exportra termelő kkv-k – olyan kommunikációs kapacitáshoz jutnak, amely eddig csak a nagyvárosokban volt elérhető. A műholdas lefedettség a közszolgáltatások – telemedicina, e-oktatás, digitális közigazgatás – terjedését is gyorsíthatja, hiszen a kapcsolat fizikailag nem függ a földi hálózatok kiépítettségétől.
A szuverenitási vonulat legalább ennyire hangsúlyos: Tanács Zoltán kiemelte, hogy az IRIS² titkosított, biztonságos kommunikációt tesz lehetővé, ami a kritikus infrastruktúra és a kormányzati adatforgalom szempontjából stratégiai előny.
Mire kell figyelni a 2030-as határidőig?
A program teljes kiépülésének céldátuma 2030 – ez a teljes EU-ra érvényes ütemezés. A magyar kormányzati kommunikáció most a csatlakozás politikai-pénzügyi döntéséről szólt, a konkrét magyarországi szolgáltatási portfólióról, a fogyasztói és vállalati hozzáférés menetrendjéről egyelőre nem közöltek részleteket. A szerkesztőség értékelése szerint a bejelentés inkább keretprogram-szintű: a 180 milliárd forintos összeg és a szuverenitási ígéret egyértelmű, a mindennapi felhasználókat érintő valódi változások – sebesség, díjazás, lefedettség – viszont csak a konstelláció 2030-as üzembe állása után válnak mérhetővé. Addig a kérdés az, hogy a magyar hozzájárulás milyen konkrét iparági, kutatás-fejlesztési és munkahely-teremtési visszatérülést hoz, és hogy a párhuzamos fejlesztések – például az 5G-hálózatok – hogyan egészítik ki a műholdas gerinchálózatot.
Gyakori kérdések
Mennyit fektet a magyar kormány az IRIS² műholdas programba?
Ki jelentette be a magyar csatlakozást?
Mi az IRIS²?
Miért fontos ez a szuverenitás szempontjából?
Milyen előnyöket ígér a program a gazdaságnak?
Mire használható a rendszer válsághelyzetekben?
Mikor áll üzembe a teljes rendszer?
Miben más, mint a Starlink?
Milyen konkrét szolgáltatásokat kapnak a magyar felhasználók?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mennyit fektet a magyar kormány az IRIS² műholdas programba?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A kormány 500 millió eurót – nagyjából 180 milliárd forintot – fordít az Európai Unió IRIS² műholdas infokommunikációs programjára a következő években.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Ki jelentette be a magyar csatlakozást?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A bejelentést Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter tette, aki a rendszert „Európa Starlinkjeként” definiálta.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mi az IRIS²?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az IRIS² az Európai Unió saját műholdas kommunikációs rendszere, amely 2030-ig épül ki, és titkosított, szuverén, biztonságos adatátvitelt biztosít a tagállamoknak.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért fontos ez a szuverenitás szempontjából?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A miniszter szerint az IRIS² egy megbízható, önálló, szuverén kommunikációs hálózat, amely nem amerikai magánvállalatok kezelésében fut, hanem európai, kormányzati ellenőrzés alatt.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen előnyöket ígér a program a gazdaságnak?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A kormány kommunikációja szerint a műholdas lefedettség javítja a digitális versenyképességet, segíti a fehér foltok felszámolását, és a kkv-knak is új infokommunikációs lehetőségeket nyit.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mire használható a rendszer válsághelyzetekben?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az IRIS² haváriahelyzetek – természeti katasztrófák, infrastruktúra-kiesések vagy kibertámadások – esetén zárt, redundáns kommunikációs csatornát biztosít.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mikor áll üzembe a teljes rendszer?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az IRIS² teljes kiépülésének céldátuma az Európai Unióban 2030.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miben más, mint a Starlink?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A kormányzati kommunikáció szerint az IRIS² az EU saját, szuverén rendszere, amely a Starlinkhez hasonló műholdas internetet kínál, de titkosított és kormányzati ellenőrzés alatt áll.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen konkrét szolgáltatásokat kapnak a magyar felhasználók?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Erről egyelőre nem született közlés: a bejelentés a csatlakozás politikai-pénzügyi döntéséről szólt, a fogyasztói és vállalati szolgáltatási portfólió a kiépülés 2030-as ütemezése után válik elérhetővé.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatTech
- Megjelenés
- Terjedelem1 125 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Sonnevend Pált jelöli a Tisza az Alkotmánybíróságba
- Karácsony a Planetárium megújításáról: a Népliget sorsa a tét
- Hegedűs Zsolt nyilvánossá tenné a kórházi fertőzési adatokat
- Százmilliós hitelmentőövet dob a kormány a tejágazatnak
- Közel teljes a 2025-ös Hacktivity előadói listája
A Budapest Blog Tech rovatában az elmúlt 30 napban 11 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Orosz hekkerek a nyugati atomlétesítményeket vették célba
Orosz hekkerek a nyugati nukleáris létesítmények levelezőszervereit vették célba – a Proofpoint és a…
Ír írók 1,31 milliárd eurós pert nyertek az Anthropic ellen
Ír szerzők 1,31 milliárd eurós peren kívüli megállapodást kötöttek az Anthropic AI-céggel a LibGenbő…
Történelmi engedélyt kapott a CoinCash a Magyar Nemzeti Banktól
A Magyar Nemzeti Bank 2026. július 20-án CASP-engedélyt adott a CoinCash-t működtető Tiwala Solution…
AliExpress: Félmilliárd eurós bírság illegális termékek miatt
Az Európai Bizottság 550 millió euróra bírságolta az AliExpresst a digitális szolgáltatásokról szóló…
EU-s kötelezés: Google-nek változnia kell az Androidon és
A Google az Európai Bizottság DMA-s kötelezése alapján átalakítja Android és kereső szolgáltatásait …
Csúszik és drágul Amerika szuperjégtörő-flottája – Putyin közben
A GAO jelentése szerint 2033-ig csúszhat Amerika szuperjégtörő-programja, miközben Oroszország 2028-…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.