ORSZÁGOS POLITIKA
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- A magyar kormány törvénymódosító-tervezetet nyújtott be a SLAPP-perek ellen.
- Célja, hogy megvédje a közéleti kritikát megfogalmazókat a visszaélésszerű perektől.
- A javaslat egy 2024-ben elfogadott európai uniós irányelvet ültet át a magyar jogrendbe.
- Az Alkotmánybíróság korábban már mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az ügyben.
- A tervezet elsősorban a határokon átnyúló SLAPP-eljárások kivédésére összpontosít.
A lényeg röviden:
- A kormány törvénymódosító-tervezetet dolgozott ki a SLAPP-perek ellen, a nyilvános kritikát megfogalmazók védelmében.
- A javaslat egy 2024-es uniós irányelv átültetését célozza, és reagál az Alkotmánybíróság korábbi mulasztásos alkotmánysértési megállapítására.
- Lehetővé tenné a visszaélésszerű perek korai elutasítását, különösen a határokon átívelő esetekben, erősítve a szólásszabadságot.
A kormány a közelmúltban társadalmi egyeztetésre bocsátott egy törvénymódosító-tervezetet, amely a visszaélésszerűen indított, úgynevezett SLAPP-perek (Strategic Lawsuits Against Public Participation) gyakorlatának felszámolását célozza. A javaslat lényege, hogy már az eljárás érdemi lefolytatása nélkül, a kereset beadása után elutasíthatóvá tenné azokat a pereket, amelyeket a nyilvános kritikát megfogalmazó magánszemélyekkel szemben indítanak, gyakran azzal a céllal, hogy elhallgattassák őket. Ezt a kedden nyilvánosságra került kezdeményezést a Görög Márta vezette Igazságügyi Minisztérium dolgozta ki.
A módosító javaslat egy 2024-ben elfogadott európai uniós irányelvet követ, és a magyar polgári peres eljárások szabályozásába építené be a közéleti részvételt akadályozó, visszaélésszerű bírósági eljárások elleni védelmet. A SLAPP-módszer lényege, ahogy a tervezet általános indokolásában is olvasható, nem valamely jog tényleges érvényesítésére irányul, hanem „fő célja a közéleti részvétel megakadályozása vagy korlátozása, gyakran a felek közötti erőviszonyok kiegyensúlyozatlanságának kihasználásával.” Az ilyen perek alapvetően megalapozatlan keresetek érvényesítésére szolgálnak.
Miért veszélyesek a SLAPP-perek a közéletre és a sajtószabadságra?
A SLAPP-perek azért veszélyesek a közéletre és a sajtószabadságra, mert a jelentős anyagi erőforrásokkal rendelkező szereplők, ha számukra kellemetlen nyilvános kritika éri őket, akkor is pert indítanak, ha tudják, hogy a kritika jogos, és keresetüket végül elbukják. A cél nem a jogi győzelem, hanem az, hogy a hosszadalmas és költséges jogi eljárással olyan terhet rójanak a beperelt ellenfelükre – gyakran újságírókra vagy civil aktivistákra –, hogy annak nagy eséllyel jobban megéri kihátrálni az egyébként védhető állítása mögül. Bár a perköltségek utólag megtérülhetnek, az eljárás rövidtávú anyagi és lelki terhe elrettentő lehet.
Milyen uniós kötelezettség és alkotmányos mulasztás áll a javaslat mögött?
Az uniós irányelv átültetése nem csupán brüsszeli kötelezettség, hanem a magyar jogrendszer régóta fennálló hiányosságát is orvosolja, hiszen az Alkotmánybíróság már korábban is felszólította az Országgyűlést a megfelelő jogvédelem hazai bevezetésére. Az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a SLAPP-eljárások elleni védelem elmaradása miatt, hangsúlyozva a szólásszabadság és a közéleti részvétel fontosságát. A mostani tervezet kiemelt figyelmet fordít azokra a SLAPP-eljárásokra, amelyeket a különböző országok joghatósága alá tartozó szereplők miatt határokon átívelő jelleggel indítanak, ezzel is erősítve a nemzetközi kritikával szembeni védelmet.
Milyen hatással lehet a törvény a magyar közéletre és újságírásra?
A mostani törvénymódosító-tervezet potenciálisan jelentős előrelépést jelenthet a szólásszabadság és a sajtószabadság védelmében Magyarországon, különösen a közéleti vitákban. Azáltal, hogy lehetővé teszi a visszaélésszerű perek korai szakaszban történő elutasítását, csökkentheti az újságírókra és civil aktivistákra nehezedő nyomást. Fontos azonban, hogy a jogszabály gyakorlati alkalmazása során az igazságszolgáltatás ténylegesen képes legyen különbséget tenni a megalapozott és a pusztán elhallgattatást célzó keresetek között. A javaslat sikere azon múlik majd, hogy mennyire hatékonyan szűri ki a szándékosan rosszhiszemű perindításokat, anélkül, hogy korlátozná a jogos jogérvényesítést. A kormány azon elkötelezettsége, hogy véget vessen ezen a területen a visszaéléseknek, kulcsfontosságú a demokratikus nyilvánosság egészséges működéséhez.
A társadalmi egyeztetés lezárása után a tervezet az Országgyűlés elé kerül, ahol várhatóan megkezdődik a részletes vita és a jogszabály véglegesítése. A jogvédelem bevezetése nemcsak az uniós elvárásoknak való megfelelést jelenti, hanem hozzájárulhat a magyar jogállamiság erősödéséhez és a nyílt, szabad közéleti párbeszéd fenntartásához, megakadályozva, hogy anyagi megfontolások befolyásolják a jogos kritikát.
Gyakori kérdések
Mit jelent a SLAPP-módszer?
Ki kezdeményezte a törvénymódosító-tervezetet?
Mely uniós irányelv alapján készült a javaslat?
Miért van szükség a SLAPP-perek elleni védelemre?
Milyen korábbi alkotmányos mulasztás történt az ügyben?
Hogyan védené a tervezet a kritikát megfogalmazókat?
Milyen típusú SLAPP-eljárásokra koncentrál a javaslat?
Hol érhető el a törvénymódosító-tervezet és mi a következő lépés?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem889 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.












Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.