HíREK
- 82 évesen meghalt Ludassy Mária Széchenyi-díjas filozófus, az ELTE BTK professzora és MTA doktora.
- 1944-ben született Budapesten, 1967-ben az ELTE BTK filozófia szakán diplomázott.
- 1972-ben doktorált A francia felvilágosodás filozófiai vitáitól a francia forradalom ideológiai küzdelmeiig című munkájával.
- Utolsó kötete, Az állam és a szellem szuverenitása alig egy hónapja, a 97. Ünnepi Könyvhétre jelent meg.
- Halálát az Atlantisz Könyvkiadó jelentette be Facebook-bejegyzésben.
- 82 évesen elhunyt Ludassy Mária Széchenyi-díjas filozófus, az ELTE BTK professzora és MTA doktora, a francia felvilágosodás egyik legnagyobb magyar kutatója.
- Az 1968-as tiltakozása miatt eltávolították az egyetemről, 1990-től a Filozófia Tanszék professzoraként dolgozott szinte az utolsó percig.
- Utolsó kötete, Az állam és a szellem szuverenitása alig egy hónapja, a 97. Ünnepi Könyvhétre jelent meg.
2026. július 16-án, 82 éves korában elhunyt Ludassy Mária Széchenyi-díjas filozófus, a francia felvilágosodás egyik legnagyobb hatású magyar kutatója, az ELTE BTK professzora és az MTA doktora. Halálhírét az Atlantisz Könyvkiadó jelentette be Facebook-bejegyzésben, amelyben a kiadó „fantasztikus humorú tanárként, kollégaként, barátként” és „nemzedékek számára a gondolkodás szabadságának megszemélyesítőjeként” búcsúzott tőle.
Ki volt Ludassy Mária és milyen életutat járt be a filozófiában?
Ludassy Mária 1944-ben született Budapesten, és 1967-ben az ELTE BTK filozófia szakán szerzett diplomát. Pályája a kádári megtorlás légkörében indult: 1968-ban tiltakozott Csehszlovákia megszállása és a Charta 77 gondolkodóinak bebörtönzése ellen, valamint felszólalt a Márkus Györggyel, Kis Jánossal, Bence Györggyel, Vajda Mihállyal, Heller Ágnessel és Márkus Máriával szembeni retorziók ellen is. Emiatt eltávolították az egyetemről, és egy ideig nem taníthatott az ELTE-n. Doktori fokozatát 1972-ben szerezte meg A francia felvilágosodás filozófiai vitáitól a francia forradalom ideológiai küzdelmeiig című disszertációjával, amely máig megkerülhetetlen a magyar felvilágosodás-kutatásban.
Milyen tudományos és közéleti szerepet töltött be a rendszerváltás után?
1990-től az ELTE BTK Filozófia Tanszékének professzoraként 17–18. századi filozófiatörténetet, klasszikus morál- és politikai filozófiát oktatott, „szinte az utolsó percig” – írja az Atlantisz Könyvkiadó közleménye. Az Atlantisz beszámolója szerint nagyon örült az országban bekövetkezett fordulatnak, „csak azt sajnálta, hogy nem lehetett a tereken ünneplők között”. Személyében a magyar értelmiség egyik legmeghatározóbb erkölcsi tekintélye távozott: olyan tudós, aki a totalitárius korszakban is vállalta a szellemi ellenállást, majd a rendszerváltás után aktívan részt vett a demokratikus közélet formálásában.
Melyek a legfontosabb könyvei és fordításai?
Ludassy Mária életművében a felvilágosodás gondolattörténete állt a középpontban. Olyan nagy hatású művek fűződnek a nevéhez, mint a Valóra váltjuk a filozófia ígéreteit… (1972), Az ész államáig és tovább (XVIII. századi francia utópiák; 1979), a Moralisták és terroristák (1987), a Téveszméink eredete (1991), a Fehér jakobinizmus (1999) vagy a Szavak és kardok (2004). Fordítóként Thomas Hobbes, David Hume, Jean-Jacques Rousseau, Robespierre és Voltaire munkáit ültette át magyar nyelvre, ezzel a hazai filozófiai diskurzus alapműveit tette hozzáférhetővé. Utolsó kötete, Az állam és a szellem szuverenitása alig egy hónapja, a 97. Ünnepi Könyvhétre jelent meg.
Milyen elismeréseket kapott a pályája során?
Ludassy Mária munkásságát számos díjjal ismerték el: a Széchenyi-díj mellett elnyerte a Bibó István-díjat, a Lukács György-díjat, a Hazám-díjat és a Tengelyi László-díjat, valamint Ferencváros díszpolgári címét is megkapta. Az Atlantisz Könyvkiadó búcsúzó sorai szerint „ha Delacroix nem a szabadság utcai, hanem szellemi harcait festette volna meg, az ő alakja magasodna a barikádok fölé”.
Mit jelent Ludassy Mária távozása a magyar filozófiai élet számára?
Ludassy Mária halálával a magyar felvilágosodás-kutatás utolsó nagy klasszikusainak egyike távozott. Olyan tudósgenerációhoz tartozott – Heller Ágnes, Vajda Mihály, Bence György, Kis János, Márkus György és felesége, Márkus Mária köréhez –, akik a pártállami diktatúra éveiben is megőrizték a kritikai gondolkodás függetlenségét, és akiknek munkássága a rendszerváltás szellemi előfeltételeit teremtette meg. Halálának pillanatában különösen szimbolikus, hogy utolsó kötete éppen a 97. Ünnepi Könyvhétre jelent meg, alig egy hónappal a halála előtt. Öröksége nem csupán a 17–18. századi filozófiatörténet területén jelentős: a magyar demokratikus hagyomány és a gondolkodás szabadságának máig élő példája.
Gyakori kérdések
Mikor és hány évesen halt meg Ludassy Mária?
Milyen szakon végzett és mikor doktorált Ludassy Mária?
Miért távolították el 1968-ban az egyetemről?
Melyek voltak a legfontosabb könyvei?
Kiket fordított magyarra Ludassy Mária?
Milyen díjakat kapott pályája során?
Mit tanított az ELTE-n?
Hogyan búcsúzott tőle az Atlantisz Könyvkiadó?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Mikor és hány évesen halt meg Ludassy Mária?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”2026. július 16-án, 82 éves korában hunyt el Ludassy Mária Széchenyi-díjas filozófus, az ELTE BTK professzora.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen szakon végzett és mikor doktorált Ludassy Mária?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”1967-ben az ELTE BTK filozófia szakán diplomázott, doktori fokozatát 1972-ben szerezte meg A francia felvilágosodás filozófiai vitáitól a francia forradalom ideológiai küzdelmeiig című disszertációjával.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Miért távolították el 1968-ban az egyetemről?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Tiltakozott Csehszlovákia megszállása és a Charta 77 gondolkodóinak bebörtönzése ellen, valamint felszólalt a Márkus Györggyel, Kis Jánossal, Bence Györggyel, Vajda Mihállyal, Heller Ágnessel és Márkus Máriával szembeni retorziók ellen.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Melyek voltak a legfontosabb könyvei?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”A Valóra váltjuk a filozófia ígéreteit… (1972), Az ész államáig és tovább (1979), a Moralisták és terroristák (1987), a Téveszméink eredete (1991), a Fehér jakobinizmus (1999), a Szavak és kardok (2004), valamint utolsó kötete, Az állam és a szellem szuverenitása, amely a 97. Ünnepi Könyvhétre jelent meg.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Kiket fordított magyarra Ludassy Mária?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Thomas Hobbes, David Hume, Jean-Jacques Rousseau, Robespierre és Voltaire munkáit ültette át magyar nyelvre.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen díjakat kapott pályája során?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Elnyerte a Széchenyi-díjat, a Bibó István-díjat, a Lukács György-díjat, a Hazám-díjat, a Tengelyi László-díjat, valamint Ferencváros díszpolgári címét.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mit tanított az ELTE-n?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”1990-től az ELTE BTK Filozófia Tanszékének professzoraként 17–18. századi filozófiatörténetet, klasszikus morál- és politikai filozófiát oktatott, szinte az utolsó percig.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hogyan búcsúzott tőle az Atlantisz Könyvkiadó?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”„Fantasztikus humorú tanárként, kollégaként, barátként, nagyszerű könyvek szerzőjeként, fordítójaként, nemzedékek számára a gondolkodás szabadságának megszemélyesítőjeként” emlékezett meg róla a kiadó Facebook-bejegyzésében.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatHírek
- Megjelenés
- Terjedelem1 132 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Egy fizetésből már csak Salgótarjánban telik családi házra
- Baross Gábor Program: a kormány döntött a vasútfejlesztési
- 3000 részvény egy felületen: amerikai piacot nyitott az OTP
- Azahriah duplázik a Budapest Parkban szeptemberben
- Elhunyt Szántó Imre, Kovács István atlantai aranyának kovácsa
A Budapest Blog Hírek rovatában az elmúlt 30 napban 12 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
A Margitsziget
A Duna közepén fekvő, mintegy 2,5 kilométer hosszú Margitsziget a főváros zöld szíve — parkjai, futópályái és szabadtéri színpada a pihenés kedvelt helye.
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.







Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.