"HELYI POLITIKA"
- Tóth-Szántai József 2024-ben a Fidesz–KDNP támogatásával nyert Miskolcon polgármesteri széket.
- A választáson 18 miskolci körzetből 15-öt nyert meg az általa vezetett csapat.
- A polgármester nem tagja a Fidesznek, és legutóbb a KISZ-ben volt tagsága, ahonnét tagdíjfizetés hiánya miatt zárták ki.
- Április 13-án reggel a város működtetésével foglalkozott, nem a választási eredménnyel.
- A Fidesz-kormánytól Miskolc kétszer kapott működési támogatást, és forrásokat kapott a Barlangfürdő újjáépítésére is.
- Tóth-Szántai József a Fidesz–KDNP támogatásával nyert Miskolcon 2024-ben, de nem tekinti magát kormánypárti polgármesternek: a 18 körzetből 15-öt megnyerő városvezető a hála és az önállóság szétválasztásával definiálja szerepét.
- A városvezető 2025 tavaszán egy minisztériumban emelt hangon vitatkozott egy leköszönt miniszterrel – a szereplők nevét nem árulta el, de jelezte, már nem töltik be pozíciójukat.
- Miskolc kétszer kapott működési támogatást és forrást a Barlangfürdő újjáépítésére a leköszönt kormánytól; a polgármester az új politikai helyzetben az EU-pályázatokban lát nagy lehetőséget.
Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere a Magyar Narancs hosszabb interjújában saját pozícióját és a városvezetői autonómia határait járta körül. A 2024-ben megválasztott városvezető hangsúlyozta: noha a Fidesz–KDNP támogatásával indult, nem egy politikai közösség, hanem a miskolciak polgármestere. A 18 városi körzetből 15-öt megnyerő választási eredmény szerinte „nagyon erős legitimációt” adott a munkájához, és a képviselők között is több Fidesz- vagy KDNP-tag dolgozik mellette.
Miért szólalt fel a Fidesz kongresszusán, ha nem párttag?
A polgármester a kérdésre úgy válaszolt: meghívták, örömmel elfogadta, és ott is arról beszélt, „mit gondol Miskolcról és a saját szerepemről”. Saját identitását hármas jelzővel írta le – miskolci patrióta, magyar patrióta, európai patrióta –, és jelezte: nem Fidesz-tag. Mint fogalmazott, utoljára a KISZ-ben volt tagsága, ahonnan tagdíjfizetés elmaradása miatt zárták ki. Arra a felvetésre, hogy vajon a Tisza Párt kongresszusára is elmenne-e, ironikusan azt mondta: „Arra azért kíváncsi vagyok, érkezik-e ilyen meghívás!”
Milyen vitái voltak a leköszönt kormánnyal?
Tóth-Szántai József az interjúban elismerte, hogy voltak „viták és feszültségek” a korábbi kormányzattal, de ezeket nem kívánta részletezni. Elmesélte: 2025 tavaszán egy minisztériumban folytatott egyeztetésen „elég emelt hangon” beszélt egy miniszterrel, mire egy másik miniszter „kicsit csendesebbre” intette. A szereplők nevét nem árulta el, de jelezte: „immár nem miniszterek”, azaz a tárgyalás óta távoztak pozíciójukból. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vita mindig arról szólt, milyen mértékű legyen a kormányzati segítség, nem a partnerség megkérdőjelezéséről.
Mennyit köszönhet Miskolc az előző kormánynak?
A városvezető a Magyar Narancs kérdésére maga sorolta a kézzelfogható eredményeket. Miskolc „kétszer is kapott működési támogatást” a leköszönt kormánytól, és forrásokat kapott a Barlangfürdő újjáépítésére is. Hozzátette: „legyünk igazságosak, Miskolc sokat köszönhet az előző kormánynak”, de a hála szerinte nem jelent kötelező lojalitást. „A hála nem hűbéri eskü, az önállóság pedig nem árulás” – fogalmazott.
Hogyan reagált a választási eredményre április 13-án?
A városvezető az interjúban arról is beszélt, miként élte meg a kormányváltás napját. Mint mondta, „április 13-án reggel nekem nem a gyásszal kellett foglalkoznom, hanem azzal, hogy működjön a város.” Kijelentette, hogy „a választási eredményt elfogadom, és mindenkinek el kell fogadnia – ahogyan a miskolciak 2024-es döntését is.” Hozzátette: „a pártügyek a párttagok feladatai”, és számára továbbra is az a fontos, hogy „a város érdekét nem szabad háttérbe szorítani”.
Milyen mozgástere maradt Miskolcnak az új politikai helyzetben?
Tóth-Szántai József kérdésre válaszolva jelezte, hogy az új helyzetben kiemelt lehetőséget lát az EU-pályázatokban. Úgy fogalmazott: „nagy lehetőséget látok az új politikai helyzetben az EU pályázatain.” Korábban a Fidesz-kormánnyal „nagyon jól tudott együtt dolgozni”, mostani önállóság-felosztása pedig egyfajta stratégiai újrapozicionálásnak is tekinthető. Az interjú alapján a városvezető a 2024-es legitimációra és a 15 körzet megnyerésére hivatkozva kíván tárgyalópartnere maradni minden kormányzattal.
Szerkesztői értékelés: mit jelent a miskolci modell?
A Tóth-Szántai-interjú legfontosabb üzenete nem a Fidesz-kongresszuson elmondott beszéd, hanem a városvezetői önértelmezés újrakeretezése. A 18-ból 15 miskolci körzet megnyerése olyan mandátum, amellyel a városvezető nem egyszerűen egy kormánypárt kegyeltjeként, hanem önálló tényezőként ülhet a tárgyalóasztalhoz – ezt a „hála nem hűbéri eskü” mondat is jelzi. A 2025 tavaszi minisztériumi vita anekdotikus részlete ugyanakkor arra is rámutat, hogy a korábbi együttműködés sem volt konfliktusmentes, és a „civil polgármester” szerep inkább a nyilvános színpadon, semmint a szakpolitikai egyeztetéseken értelmezendő. A Fidesz országos pártvezetéséből Tóth-Szántai szerint „senki nem kereste április óta”, ami önmagában is jelzés: a kormánypárt inkább kivár, mintsem nyíltan szembefordul a miskolci városvezetővel. A 2024-es, 15 körzetet megnyerő legitimitás és az EU-pályázati forrásokra épített jövőkép együttesen azt mutatja, hogy Miskolc polgármestere a „függetlenség” fogalmát nem pártpolitikai, hanem városérdek-menti keretben kívánja értelmezni – és ezzel a kormányváltás után ismét a régió egyik legérdekesebb belpolitikai szereplőjévé vált.
Gyakori kérdések
Mikor és hogyan lett Tóth-Szántai József Miskolc polgármestere?
Tagja-e a Fidesznek Tóth-Szántai József?
Elfogadná-e a polgármester a Tisza Párt kongresszusi meghívását?
Milyen vitája volt a polgármesternek a leköszönt kormánnyal?
Mennyi kormányzati támogatást kapott Miskolc az előző ciklusban?
Hogyan reagált a polgármester a 2026-os választási eredményre?
Milyen jövőképet vázolt fel Miskolcnak az új politikai helyzetben?
Mit jelent a „hála nem hűbéri eskü” mondat a polgármester szájából?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- Rovat"Helyi politika"
- Megjelenés
- Terjedelem1 028 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Varga Mihály: az MNB visszatért az eredeti mandátumához
- Sulyok a Mandinernek: „Az alkotmányjog nem vicc!”
- Lányi: a Fidesz nem töltheti be az ellenzék szerepét
- Orbán tusvényosi szerepéről és a Tisza-kormányról is beszélt
- Lemondott Őri László, a Baranya vármegyei közgyűlés elnöke
A Budapest Blog "Helyi politika" rovatában az elmúlt 30 napban 7 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Lemondott Őri László, a Baranya vármegyei közgyűlés elnöke
Őri László, a Baranya vármegyei közgyűlés fideszes elnöke lemondott tisztségéről és mandátumáról. A …
Óbudán megszűnt a Fidesz-frakció – ketten kiléptek
Óbudán megszűnt a Fidesz-frakció: Kozma János és Malinás Sándor kilépése miatt a létszám három fő al…
Független polgármesterek országszerte: Friss eredmények
Négy magyar településen is időközi polgármester-választást tartottak, ahol kivétel nélkül független …
Hajdúdorog: Alkoholtilalom a közterületeken rendőrségi kérésre
Hajdúdorogon tilos az alkoholfogyasztás a közterületeken a július 16-án elfogadott rendeletmódosítás…
Keszthely kilép a Balatoni Szövetségből, és kirúgja a kutyás
Keszthely felfüggeszti tagságát a Balatoni Szövetségben, és hűtlen kezelés gyanújával szeptember vég…
80 milliárdos M3 metróhosszabbítás: Új városközpont épülhet
Az M3 metróvonal két megállóval hosszabbodik, 80 milliárd forintos uniós beruházással. Vitézy Dávid …
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.