BELFöLD
- Vitézy Dávid a Volánbusz fóti karbantartó telepén számolt be a helyzetről.
- Májusban még 290 busz állt alkatrészhiány miatt, most 170-re csökkent ez a szám.
- Az ok: a beszerzések agyonközpontosítása és a szerződések lejáratása új közbeszerzés nélkül.
- A hosszú távú problémát a több mint egymillió kilométert futott autópályás buszok jelentik.
- Vitézy önkritikusan is beszélt: korábban ő is sokat kritizálta Lázár Jánost a centralizáció miatt.
- Vitézy Dávid szerint 290-ről 170-re csökkent a Volánbusznál az alkatrészhiány miatt leállt buszok száma.
- Az ok a beszerzések központosítása és a közbeszerzési eljárások elmaradása volt.
- A flotta kora és a karbantartási létszámhiány hosszú távú kihívás maradt.
Vitézy Dávid közlekedési államtitkár a Volánbusz egyik fóti karbantartó telepén tartott bejárásáról videóval illusztrált bejegyzésben számolt be a közlekedési vállalatot sújtó alkatrészhiányról. A tárcavezető hangsúlyozta: „májusban Lázár János hibás döntései nyomán” 290 busz állt alkatrészhiány miatt, mára ez a szám 170-re csökkent.
Mi okozta a Volánbusz alkatrészhiányát májusban?
Vitézy szerint a válság hátterében az áll, hogy „egy, a volt iskolatársa által vezetett cégben összeközpontosították az összes közlekedési cég összes beszerzését és logisztikai, raktározási, alkatrészellátási tevékenységét”. Az így kialakult struktúra végén az lett, hogy május végére a szükséges alkatrésztípusoknak több mint fele nem volt elérhető a Volánbusz telephelyein.
Vitézy – aki a korábbi kritikusa volt ennek a modellnek – hozzátette: „hagyták lejárni a régi szerződéseket áprilisban-májusban úgy, hogy nem voltak meg a közbeszerzési eljárások ahhoz, hogy ezeket pótolni lehessen”. Ez a kettős hiba – a centralizált beszerzés és a közbeszerzések elmaradása – okozta azt a helyzetet, amelyben csaknem háromszáz busz kiesett a forgalomból.
Milyen lépésekkel sikerült 170-re csökkenteni a leállt buszok számát?
Az államtitkár a videóban „váratlan mértékű válsághelyzetet” említett, amelyet „emberfeletti munkával” próbáltak orvosolni az elmúlt másfél-két hónapban a MÁV-csoport és a minisztérium dolgozói. A válságintézkedéseknek köszönhetően 290-ről 170-re csökkent az alkatrészhiány miatt leállt buszok száma, így nyárra sikerült elkerülni a Volánbusz közlekedésének összeomlását.
Vitézy elismerte, hogy a korábbi kritikái jogosak voltak: „korábban is sokat kritizáltam Lázár Jánost amiatt, mert agyonközpontosította” a MÁV-nál és a Volánnál a beszerzéseket. Mostani nyilatkozatával egyrészt elismerte a probléma valós voltát, másrészt jelezte, hogy a jelenlegi vezetés eltérő utat választott a működési zavarok kezelésére.
Miért nem elég a 170 busz helyreállítása a Volánbusz valódi gondja?
Az államtitkár a videóban jelezte: a napi szintű válságkezelésen túl strukturális problémák is maradtak. Egyrészt létszámhiány van a karbantartásban, másrészt a járműflotta sincsen a legjobb állapotban. Hozzátette: „réges-rég cserére szorulnak” azok a buszok, amelyek autópályán közlekednek, „mert már mindegyik több mint egymillió kilométert futott”.
Ez a szám – az egymillió kilométeres határ – jól mutatja, hogy a mostani javítások csupán tűzoltásnak tekinthetők. Az igazi megoldás a flotta fiatalítása lenne, amihez hosszabb távú beszerzési stratégia és stabil közbeszerzési gyakorlat kell.
Milyen tanulságot hordoz a Volánbusz válsága a magyar közlekedéspolitikának?
A történet több szempontból is figyelmeztető. Egyfelől megmutatja, hogy a beszerzések központosítása és a közbeszerzési eljárások elhúzódása együttesen olyan ellátási zavarokhoz vezethet, amelyek közvetlenül a mindennapi közlekedést veszélyeztetik. Másfelől jelzi, hogy az ilyen típusú hibák orvoslása – a mostani 170-es számig – akár másfél-két hónapnyi „emberfeletti” munkát is igényelhet.
A magyar közlekedéspolitikának ez a mostani esemény egyértelmű üzenet: a centralizáció gyorsaságot ígér, de a megfelelő közbeszerzési háttér nélkül a rendszer törékennyé válik. A Volánbusz esete ráadásul azért is érzékeny, mert szinte mindegyik jelentősebb magyar település érintett a társaság szolgáltatásaiban – vagyis egy-egy alkatrészhiányból fakadó leállás regionális közlekedési problémákat is okozhat.
Vitézy nyilatkozata tehát nem csupán egy statisztikai javulásról szól: a 290-ről 170-re csökkentett szám a válságkezelés sikerét jelzi, de a flotta kora és a karbantartási létszámhiány hosszabb távú kihívásokat vet előre, amelyekre a magyar közlekedéspolitikának választ kell adnia.
Gyakori kérdések
Hány Volánbusz állt alkatrészhiány miatt májusban?
Hány busz áll most alkatrészhiány miatt?
Mi okozta a Volánbusz alkatrészhiányát?
Hol számolt be Vitézy a válságról?
Milyen hosszabb távú problémákat jelzett az államtitkár?
Kik kritizálták korábban a Volánbusz beszerzési rendszerét?
Mennyi ideig tartott a válság megoldása?
Milyen strukturális problémát jeleznek a buszok futásteljesítményei?
{„@context”:”https://schema.org”,”@type”:”FAQPage”,”mainEntity”:[{„@type”:”Question”,”name”:”Hány Volánbusz állt alkatrészhiány miatt májusban?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Vitézy Dávid közlése szerint májusban 290 busz állt alkatrészhiány miatt a Volánbusznál. A szám azóta 170-re csökkent a válságintézkedéseknek köszönhetően.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hány busz áll most alkatrészhiány miatt?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Vitézy Dávid tájékoztatása szerint jelenleg 170 busz áll alkatrészhiány miatt a Volánbusznál. Ez azt jelenti, hogy a májusi 290-es csúcshoz képest 120 járművel kevesebb a leállt busz.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mi okozta a Volánbusz alkatrészhiányát?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Vitézy szerint a beszerzések központosítása és a szerződések lejárata körüli mulasztás. A szükséges alkatrésztípusoknak május végére több mint fele nem volt elérhető a telephelyeken.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Hol számolt be Vitézy a válságról?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Vitézy Dávid a Volánbusz egyik fóti karbantartó telepén tartott bejárásáról videóval illusztrált bejegyzésben ismertette a helyzetet. Ezen a telephelyen buszok százait tartják karban.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen hosszabb távú problémákat jelzett az államtitkár?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Vitézy elmondta: létszámhiány van a karbantartásban, a járműflotta rossz állapotban van, és az autópályás buszok mindegyike több mint egymillió kilométert futott már, így cserére szorulnak.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Kik kritizálták korábban a Volánbusz beszerzési rendszerét?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Vitézy Dávid elismerte, hogy korábban ő is sokat kritizálta Lázár Jánost a MÁV-nál és a Volánnál alkalmazott agyonközpontosítás miatt. A mostani bejegyzésében önkritikusan is fogalmazott erről.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Mennyi ideig tartott a válság megoldása?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Vitézy szerint az elmúlt másfél-két hónapban a MÁV-csoport és a minisztérium dolgozói „emberfeletti munkával” próbálták orvosolni a problémát, hogy nyárra ne omoljon össze a Volánbusz közlekedése.”}},{„@type”:”Question”,”name”:”Milyen strukturális problémát jeleznek a buszok futásteljesítményei?”,”acceptedAnswer”:{„@type”:”Answer”,”text”:”Az autópályás buszok mindegyike több mint egymillió kilométert futott, ezért „réges-rég cserére szorulnak”. Vitézy ezt a mostani javításokon túli, hosszabb távú kihívásként jelölte meg.”}}]}
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatBelföld
- Megjelenés
- Terjedelem1 149 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Déli Körvasút: a helyére tolták a 2500 tonnás acélhidat
- Helyére került a Déli Körvasút 2500 tonnás acél hídja
- Éjszakai buszjáratokkal bővül a fővárosi agglomeráció
- Papp László a Fideszről: „Akit elhagyott a kedvese”
- 31 milliárdos beruházás: új vasúti híd épül a Gubacsi hídnál
A Budapest Blog Belföld rovatában az elmúlt 30 napban 33 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Az Országház
A Kossuth téri Országház Steindl Imre tervei alapján, neogótikus stílusban épült; 1902-ben adták át, és máig az ország egyik legnagyobb és legismertebb épülete.
A Széchenyi lánchíd
Az 1849-ben átadott Széchenyi lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között — a két városrészt összekötő építmény a főváros egyik jelképe lett.







Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a budapesti médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.