ORSZáGOS POLITIKA
- Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, és ezzel megszűnt elnöki mandátuma.
- A magyar államfő a nemzet egységét fejezi ki, és az államszervezet demokratikus működése felett őrködik.
- Az államfő előzetes alkotmánybírósági vizsgálatra küldhet törvényt – ez a jogkör a világ legtöbb demokráciájában nem létezik.
- A brit uralkodó több mint háromszáz éve minden parlamenti törvényt aláír, egyet sem utasított vissza.
- Bragyova András volt alkotmánybíró szerint az államfőnek az alkotmányos, nem a demokratikus működés felett kell őrködnie.
- Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amely saját elnöki mandátumának megszűnéséről is rendelkezik.
- Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász szerint a köztársasági elnök nem ellensúly, hanem a nemzet egységét megjelenítő negyedik hatalmi ág.
- A magyar államfő előzetes alkotmánybírósági vizsgálatot kérhet – ez a jogkör a világ legtöbb demokráciájában nem létezik.
Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amely saját elnöki mandátumának megszűnéséről is rendelkezik. A távozó államfő búcsúbeszédében a köztársasági elnöki intézményt a fékek és ellensúlyok közé sorolta, ezzel is alátámasztva azt az állítását, hogy a magyar demokrácia végzetes csapást szenvedett. Az Alaptörvény 17. módosításának aláírásával azonban az elnöki intézmény most formálisan is átalakult: a korábbi szerepkörök és jogosítványok egy része a módosítás hatálybalépésével megváltozott vagy megszűnt.
Ellensúly-e a köztársasági elnök a magyar közjogi rendszerben?
Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász szerint nem szerencsés ellensúlynak tekinteni az államfőt. „Minek az ellensúlya? A kormánynak? A törvényhozó hatalomnak éppúgy nem ellensúlya, mint ahogy a végrehajtó és a bírói hatalomnak sem. E három hatalmi ágnak sem része, sem ellentartója. Kívül áll e hatalmakon, egyfajta negyedik hatalmi ágként, s önálló államfői hatásköre van” – fogalmazott a Magyar Narancsban megjelent interjúban. Hozzátette: napjainkban, vagyis az utóbbi kétszáz évben különösen, a bírói hatalom ellenőrzi a másik két hatalmi ágat. A világ legtöbb jogállamában akármilyen nagy többséggel hoznak meg egy törvényt, azt a bírói hatalom felülvizsgálhatja, és kimondhatja róla, hogy alkotmányellenes.
Miben más az elnöki és a parlamentáris rendszer?
Az elnöki rendszerekben – mint az Egyesült Államokban – el sem különül egymástól a két funkció, az államfő kormányoz is. A parlamentáris rendszerekben azonban külön személy az állam- és a kormányfő, de Szentpéteri Nagy Richard szerint félreértés az uralkodót vagy a köztársasági elnököt ellensúlyként értelmezni. „Ő a társadalom teljességének egységét jeleníti meg. Mond ugyan beszédeket, de ügyel arra, hogy ne mondjon semmit, ami megosztó tartalmú” – mondta. A brit uralkodó például már több mint háromszáz éve mindent aláír, ami a parlamenttől érkezik. Egyszer sem utasított vissza egyetlen törvényt sem, pedig időnként lett volna formális lehetősége rá.
Mit jelent az előzetes alkotmánybírósági vizsgálati jog?
A magyar államfő egyik leginkább vitatott hatásköre, hogy alá nem írt törvényt az Alkotmánybíróságnak előzetes vizsgálatra elküldheti. Szentpéteri Nagy Richard szerint ez a jogkör nem tipikus: „A világ legtöbb alkotmányos demokráciájában e jogkört nem ismerik. Különös is, hogy az alá nem írt törvényt az államfő még előzetes vizsgálatra elküldi az Alkotmánybíróságnak. Hiszen a demokratikus többség által elfogadott törvényt az államfő általában alá szokta írni.” Ez a hatáskör az Alaptörvény hatályba lépése óta többször is politikai viták kereszttüzébe került, mivel az elnök elvileg blokkolhat egy már elfogadott jogszabályt, mielőtt az hatályba lépne.
Demokratikus vagy alkotmányos működés?
A magyar Alaptörvény pontos szövege szerint Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. Bragyova András egykori alkotmánybíró egy tanulmányában azonban kifejtette: az államfőnek nem az államszervezet demokratikus, hanem alkotmányos működése felett kellene őrködnie. „Ugyanis egy demokráciában csak a törvényhozás demokratikus, és a törvényhozási választások demokratikusak. De az államszervezet többi részének – a kormányzásnak, a közigazgatásnak, az igazságsolgáltatásnak – nem demokratikusan, hanem jogszerűen, vagyis alkotmányosan kell működnie” – idézte az alkotmányjogász Bragyova gondolatmenetét.
Mit változtat az Alaptörvény 17. módosítása az elnöki intézményen?
Az Alaptörvény 17. módosítása maga is jelzi, hogy a magyar államfői pozíció most formálisan átalakulóban van: a módosítás ugyanis Sulyok Tamás mandátumának megszűnéséről is rendelkezik. Ez a tény önmagában is ritkaság a magyar alkotmánytörténetben, hiszen az államfő aktív szerepet vállalt egy, a saját pozícióját érintő jogszabály aláírásában. Bragyova megfogalmazása szerint az Alkotmánybíróság a jogi alkotmányosság felett őrködik, az államfőnek pedig egyfajta politikai alkotmányosság felett kellene őrködnie. A magyar közjogi rendszerben ez a kettős logika – a jogi és a politikai alkotmányosság – eddig is feszültségben állt egymással, és a 17. módosítás ezt a feszültséget most egy konkrét intézményi változás formájában is testre ölti.
Szerkesztői értékelés: a fékek kérdése nem zárult le
A 17. módosítás aláírásával az elnöki intézmény formálisan átalakult, a fékek és ellensúlyok kérdése viszont korántsem dőlt el. Szentpéteri Nagy Richard érve szerint a fék valójában a bírói hatalom, nem az államfő: ha a magyar demokrácia védelmét az alkotmánybírósági kontroll gyengülése veszélyezteti, akkor nem a köztársasági elnök jogköreit kell erősíteni, hanem az igazságszolgáltatás függetlenségét. A szerkesztőség álláspontja: a búcsúbeszédben megfogalmazott „végzetes csapás” diagnózisa túl erős, amíg az Alkotmánybíróság működik és az Országgyűlésben ellenzéki frakciók mandátummal rendelkeznek – az intézményi fékek ugyanis nem az elnöki vétójogban, hanem a hatalmi ágak szétválasztásában testesülnek meg.
Gyakori kérdések
Mi történt Sulyok Tamás elnöki mandátumával?
Ellensúly-e a magyar köztársasági elnök a kormánnyal szemben?
Miben más az elnöki és a parlamentáris rendszer?
Miért szokatlan az előzetes alkotmánybírósági vizsgálati jog?
Hogyan viszonyul a brit uralkodó a parlamenti törvényekhez?
Mit jelent pontosan az államfői őrködési kötelezettség?
Mi a különbség a jogi és a politikai alkotmányosság között?
Milyen beszédet mondott Sulyok Tamás távozásakor?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem1 105 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Szerbia új olajvezetéket építene a magyar határtól Újvidékig
- Kánikula Program indul: 120 ezer forintos csomag az állatvédőknek
- Lányi: a Fidesz nem töltheti be az ellenzék szerepét
- Orbán tusvényosi szerepéről és a Tisza-kormányról is beszélt
- 3500 milliárdos vasútfejlesztés: M3-as metróig is elér
A Budapest Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 23 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Orbán tusvényosi szerepéről és a Tisza-kormányról is beszélt
Orbán Tusnádfürdőn válaszolt a hallgatóság kérdéseire: szóba került a parlamenti mandátum, az EU 25 …
Visszalépett Polgár Judit: Magyar Péter felelősséget vállal
Polgár Judit, Magyarország élő legendája visszalépett a köztársasági elnökjelöltségtől. Magyar Péter…
Véget ért a főispánok korszaka: visszaáll a megyerendszer
A kormány törvényjavaslatot nyújtott be a vármegye és főispán elnevezések megszüntetésére. 2026. okt…
Demokrácia Napja: Zöld utat kapott a népszavazási kezdeményezés
A Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette Budija Szilvia kezdeményezését, hogy április 12. legyen…
Polgár Judit elutasította a jelölést: Török Gábor szerint kudarc
Polgár Judit elutasította a Tisza Párt köztársasági elnöki felkérését. Török Gábor politológus szeri…
Franciaország betiltja a közösségi médiát 15 év alattiaknak
Franciaország betiltja a 15 év alatti gyermekek közösségi média-fiókjait szeptember 1-jétől. A Nemze…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.
A Hősök tere
Az Andrássy út végén álló Hősök tere és a Millenniumi emlékmű az 1896-os honfoglalási millenniumra készült; a tér a Világörökség részét képező sugárút lezárása.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.