GAZDASáG
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Budapesten egy év alatt 7,9 millióról 8,5 millió forintra nőtt az eladó garázsok átlagára.
- A fővárosi I. és V. kerületben egy garázs hirdetési ára meghaladhatja a 20 millió forintot.
- Az elmúlt 20 évben megduplázódott az autók száma Magyarországon, a parkolóhelyek bővülése elmaradt.
- Vidéki nagyvárosokban, például Szegeden és Debrecenben is 11 millió forint feletti az átlagos garázsár.
- A garázsok bérleti díjai stabilabbak, de fenntartásuk egyszerűbb, mint a lakásoké.
A lényeg röviden:
- A magyarországi garázsárak meredeken emelkedtek az elmúlt évben, Budapesten az átlagár 8,5 millió forintra nőtt.
- A fővárosi belvárosban és a drágább budai kerületekben a garázsok ára elérheti, sőt meg is haladhatja a 20 millió forintot.
- A jelenség oka az autóállomány növekedése és a parkolóhelyek hiánya, mely a vidéki nagyvárosokban is érezteti hatását.
Néhány éve még természetesnek tűnt, hogy esténként pár perc keresgélés után mindenki talál parkolóhelyet a lakása közelében, azonban mára ez a főváros számos kerületében, és több vidéki nagyvárosban is inkább szerencse kérdése. Miközben folyamatosan nő az autók száma Magyarországon, a közterületi parkolóhelyek száma alig változik, így a saját garázs vagy autóbeálló már nem csupán kényelmi szolgáltatás, hanem komoly értéket képviselő ingatlanelemmé vált. A zenga.hu legfrissebb elemzéséből kiderült, hogy az elmúlt két évtizedben közel duplájára nőtt a forgalomban lévő személyautók száma hazánkban, ám az úthálózat és a parkolási lehetőségek bővülése nem tudta követni ezt a dinamikus trendet. Ennek következtében a fővárosban idén nyáron a parkolási díjak is nagyot emelkedtek, és folyamatosan bővülnek a fizetős övezetek, ami tovább növeli a saját parkolóhelyek értékét.
Mennyivel drágultak a garázsok Budapesten egy év alatt?
Budapesten az elmúlt egy év során 7,9 millió forintról 8,5 millió forintra emelkedett az eladó garázsok átlagára, ami egyértelműen jelzi a kereslet és a kínálat közötti feszültséget. Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője szerint a főváros belvárosában, az I. és V. kerületben, ha ritkán is, de megjelenik egy-egy eladó garázs a kínálatban, annak hirdetési ára akár a 20 millió forintot is meghaladhatja. Általános tapasztalat, hogy a garázsok ára összefüggést mutat az adott környék lakásárival; egy autóbeálló négyzetméterára nagyjából a környék lakásárainak a felét teszi ki, és ez az új építésű fejlesztéseknél is érvényes. Az ár alakulását befolyásolja a méret és az is, hogy az autóbeálló rendelkezik-e elektromosautó-töltési lehetőséggel.
Hol a legdrágább egy garázs a fővárosban és vidéken?
A fővárosban a legmélyebben a budapesti belvárosban és a drágább budai kerületekben kell a zsebébe nyúlnia annak, aki garázst szeretne vásárolni. A VI. kerületben például átlagosan 15,1 millió forintért hirdetik az eladó garázsokat, míg a VII. kerületben 12,7 millió forint az átlagár. Budán a II. kerület a legdrágább 16,1 millió forintos átlagárral, miután az I. kerületben jelenleg nincs érdemi kínálat. A III. kerületben 10,9 millió, a XI. kerületben pedig 9,8 millió forint az átlagos hirdetési ár. Ahogy a lakásoknál, úgy a garázsoknál is a külvárosi kerületek az olcsóbbak, Csepelen például már 5,2 millió forintért is lehet autóbeállót kapni. A vidéki nagyvárosokban sem maradtak azonban alacsonyak az árak: Szegeden egy luxuslakópark kínálata húzza felfelé az átlagot, így ott 11,1 millió forint az átlagos garázsár, Debrecenben pedig 11,2 millió forint. A megyeszékhelyek többségében 7-9 millió forint között lehet saját garázst venni, melyek többnyire mélygarázsban található beállóhelyek. Érdekesség, hogy Budapesten az átlagos garázsméret idén is 13 négyzetméter, míg vidéken 17-18 négyzetméter.
Miközben az eladási árak folyamatosan emelkednek, a bérleti díjak jóval stabilabbak maradtak. A legdrágább budapesti kerületekben egy teremgarázs-beállóért jellemzően havi 50–60 ezer forintot kérnek, míg a fővárosi átlag körülbelül 30 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a garázsok kiadásával elérhető hozam ma már nem magasabb, mint egy lakás bérbeadásával elérhető hozam. Futó Péter azonban kiemelte, hogy „A garázsok kiadásának ugyanakkor van egy fontos előnye: egy autóbeálló a lakással ellentétben gyakorlatilag nem amortizálódik, fenntartása egyszerűbb, és a bérlőváltás is jóval kevesebb adminisztrációval jár.”
Miért nő tovább a garázsok értéke?
A parkolási problémák gyökere a magyarországi autópark elmúlt 20 éves, drasztikus növekedésében keresendő, amelyet az úthálózat és a parkolási infrastruktúra fejlesztése nem tudott követni. A kialakult helyzet kezeléséhez szakértők szerint komplex megoldásokra lenne szükség, mint például újabb P+R parkolók, parkolóházak építése, a közösségi közlekedés további fejlesztése, mindezt a lakossági parkolási rendszerek összehangolásával. Mivel ez azonban egy összetett és hosszabb távú feladat, a saját garázzsal vagy felszíni beállóval rendelkező ingatlanok értéke várhatóan tovább fog nőni a jövőben.
A jelenlegi piaci trendek tükrözik, hogy a garázsok iránti kereslet nem pusztán kényelmi, hanem egyre inkább szükségleti alapon emelkedik. Amíg a nagyvárosok közlekedési infrastruktúrája nem éri utol az autópark bővülését, addig a privát parkolóhelyek befektetésként is megőrzik, sőt növelik értéküket. Ez a tendencia rávilágít a városfejlesztés egyik neuralgikus pontjára, ahol az egyéni megoldások, mint a saját garázs, ideiglenesen enyhítik a tüneteket, de a tartós megoldáshoz átfogó, hosszú távú stratégia és jelentős állami, illetve önkormányzati beruházások szükségesek. A garázspiac tehát nem csupán egy szegmens az ingatlanpiacon, hanem egyfajta barométere a nagyvárosi életminőségnek és a fenntartható közlekedéspolitika hiányának.
Gyakori kérdések
Mennyivel nőtt a garázsok átlagára Budapesten egy év alatt?
Hol a legdrágább egy garázs Budapesten?
Mennyire drágultak a garázsok vidéki nagyvárosokban?
Mi az oka a garázsárak emelkedésének?
Milyen tényezők befolyásolják egy autóbeálló árát?
Mennyi az átlagos garázsméret Budapesten és vidéken?
Hogyan alakulnak a garázsok bérleti díjai?
Miért éri meg garázst bérelni Futó Péter szerint?
Milyen hosszú távú megoldásokra lenne szükség a parkolási problémákra?
Várhatóan tovább nő a garázsok értéke a jövőben?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem1 097 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Budapest: Szívós István születésnapja
IKEA sztrájk: Visszautasított alapbéremelés, kompromisszum
Budapest emlékezik: Gyarmati Dezső halálának évfordulója
Budapest: Szőke Katalin születésnapja
Budapest augusztus 14-én: Novák Gábor születésére és három jeles elhunytra emlékezik
A Budapest Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 3 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — budapesti és pesti szögből
Költségvetési fordulat: Többlettel zárt június, de a hiánycél
A Pénzügyminisztérium jelentése szerint júniusban 424,1 milliárd forintos többlettel zárt a költségv…
IKEA sztrájk: Visszautasított alapbéremelés, kompromisszum
IKEA sztrájk: A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke, Karsai Zoltán szerint az IK…
Egy fizetésből már csak Salgótarjánban telik családi házra
Bankmonitor-elemzés: egy átlagfizetésből csak Salgótarjánban telik családi házra, Budapesten 17,8 mi…
Első magyar MiCA-engedélyes: újraindul a CoinCash
Az MNB 2026. július 20-án CASP-engedélyt adott a CoinCash-nek: első magyar cégként hat MiCA szolgált…
Restart Hungary: Tizenhat év után nyit a kormány a szakmára
A Restart Hungary kezdeményezés áttörést hozott: 500 szakértő javaslatait mutatták be minisztereknek…
BMW kimarad a Párizsi Autószalonról, profitfigyelmeztetés jött
BMW kimarad a 2026-os Párizsi Autószalonról; a jövedelmezőségi sáv 4–6%-ról 1–3%-ra csökkent, a kisz…
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A Szent István-bazilika
Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika Szent István király ereklyéjét, a Szent Jobbot őrzi; kupolája a Parlamenttel együtt a város legmagasabb épülete.
A Duna-part és a Várnegyed
Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út 1987 óta (2002-től bővítve) az UNESCO Világörökség része — a főváros egyedülálló városképi együttese.
Az európai kontinens első metrója
A Millenniumi Földalatti Vasút (ma M1) 1896-ban nyílt meg — ez volt a kontinentális Európa első villamos üzemű földalatti vasútja, ma a Világörökség része.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Budapest Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Pontos, alapos elemzés. Budapesti olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a budapesti és pesti szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Budapestről és Budapestnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Budapesten vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.