POLITIKA
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- A teljes népességben a Tisza 52, a Fidesz 18 százalékon áll a Publicus legújabb mérése szerint.
- A biztos szavazó pártválasztóknál a Tisza 68, a Fidesz 23 százalékot kapott.
- Magyar Péter alkalmassági megítélése 72-ről 62 százalékra csökkent, Orbán Viktoré 29 százalék.
- A Fidesz 1-3 százalékpontot erősödött, a Tisza 3-5 százalékpontot veszített a májusi adatokhoz képest.
- A Mi Hazánk a parlamenti küszöb környékén stagnál – egyedüli mérhető harmadik erőként.
A lényeg röviden:
- A Publicus mérése szerint a Tisza Párt 52-68%-on vezet a Fidesz 18-23%-os szintjével szemben a teljes népességben, a biztos szavazóknál és a pártválasztó biztos szavazóknál.
- A májusi adatokhoz képest a Fidesz 1-3 százalékpontot erősödött, a Tisza 3-5 százalékpontot veszített.
- Magyar Péter miniszterelnök-alkalmassági megítélése 72-ről 62 százalékra esett, míg Orbán Viktor 29 százalékon áll.
A Publicus Intézet legújabb, a megrendelésére készült reprezentatív felmérése szerint a Tisza Párt a teljes népességben 52 százalékon áll, szemben a Fidesz 18 százalékával. A biztos szavazók körében a Tisza 55, a Fidesz 19 százalékot kapott, míg a biztos szavazó pártválasztók csoportjában az ellenzéki párt 68, a kormánypárt 23 százalékon áll – vagyis a legszűkebb, politikailag legaktívabb szegmensben a különbség eléri a 45 százalékpontot.
Mennyit erősödött a Fidesz és mennyit veszített a Tisza egy hónap alatt?
A májusi adatokhoz képest a Tisza Párt az egyes kategóriákban 3-5 százalékpontot veszített, míg a Fidesz 1-3 százalékpontot erősödött. A szűkülő, de továbbra is masszív differencia ellenére a kormánypárt számára ez az első érdemi pozitív elmozdulás hónapok óta – igaz, a teljes népességben mért 18 százalékos támogatottság messze van attól a szinttől, amelyen a Fidesz korábbi ciklusokat nyert.
Mi áll Magyar Péter 10 pontos zuhanása mögött?
A Publicus adatai szerint Magyar Péter alkalmassági megítélése egy hónap alatt 72-ről 62 százalékra esett vissza, ami 10 százalékpontos csökkenést jelent. Orbán Viktor ugyanebben a kérdésben 29 százalékon áll – 2 százalékpontos javulással –, de a két politikus továbbra sem mérhető össze egymással: a Tisza elnöke több mint kétszeres arányban vezet alkalmas miniszterelnök-jelöltként. Pulai András, a Publicus Intézet vezetője a kormányfő-érzékelhető népszerűségvesztést a Sulyok Tamás távozása körüli vitákkal magyarázta: Magyar Péter felkérte Polgár Juditot köztársasági elnöknek, miközben korábban ajánlásokat várt az államfői tisztségre. Az idézi Pulait, aki szerint ez a nyilvános szerepvállalás megosztotta a Tisza szimpatizánsait.
Van-e mérhető harmadik erő a Mi Hazánkon kívül?
A többi párt közül egyedül a Mi Hazánknak van mérhető támogatottsága, ám a párt egyelőre nem tud elmozdulni a parlamenti küszöb öt százaléka környékéről. A kisebb ellenzéki formációk – a DK, az MSZP, a Momentum, a Kétfarkú Kutyapárt és az LMP – a nyilvánosságra hozott adatokban nem érnek el önálló, küszöb feletti szintet, így a 2026-os választás tényleges kimeneteléről továbbra is a Tisza–Fidesz tengely dönt.
Milyen tágabb összefüggést mutatnak a számok a 2026-os választás előtt?
A Publicus mérése megerősíti azt a tendenciát, amely a 2024 őszi önkormányzati és európai parlamenti választások óta tart: a Tisza Párt a biztos szavazó pártválasztók körében 68 százalék fölötti bázissal rendelkezik, ami – ha a részvételi hajlandóság nem változik drasztikusan – a Fidesz kétharmados vereségét vetítheti előre. Ugyanakkor a Fidesz mostani 1-3 pontos erősödése, valamint a Mi Hazánk parlamenti küszöb körüli stagnálása jelzi: a kormánypárt mozgósító kampánya hatni kezdett, és a jobboldali szavazók egy része visszatérhet a Fidesszel a 2026-os parlamenti választás küszöbén. A Mi Hazánk szerepe kulcskérdés: ha a párt átlépi az ötszázalékos küszöböt, a Fidesz mandátumaihoz juthat plusz szavazatokból – ez a parlamenti matematika egyetlen, kormánypárti szempontból kedvező változója.
Mit jelez a Pulai András által kiemelt elnöki kérdés?
A Sulyok Tamás távozását követő államfői helyzet a Publicus vezetője szerint a Tisza szavazótáborán belül is megosztó hatású volt. Magyar Péter nyíltan fellépett Polgár Judit jelölése mellett, miközben a párt korábban „ajánlásokat várt” az államfői tisztségre – ez a kettős kommunikáció magyarázhatja a 10 pontos alkalmasság-csökkenést. A Fidesz ezzel szemben a 29 százalékos Orbán-szinten stagnál, ami mutatja: a kormányfővel szembeni bizalom nem nőtt érdemben, de a Tisza-elnökkel szembeni ellenérzés sem csökkentette a kormánypárti szavazók elköteleződését. A Pulai András által felvázolt kép alapján a köztársaságielnök-vita nem pártpreferenciát, hanem személyes alkalmasságot mozgatott – ez pedig a 2026-os kampány egyik legérzékenyebb pontjává válhat.
Gyakori kérdések
Mekkora a Tisza Párt előnye a Fidesz előtt a Publicus legújabb mérése szerint?
Mennyit változott a két nagy párt támogatottsága egy hónap alatt?
Mennyit esett Magyar Péter alkalmassági megítélése?
Hogyan változott Orbán Viktor megítélése ugyanebben a kérdésben?
Milyen pártok vannak még a Tisza és a Fidesz mögött?
Mi okozta Magyar Péter népszerűségvesztését a Publicus szerint?
Kik állnak még szóba mint köztársaságielnök-jelölt?
Milyen módszertannal készült a felmérés?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatPolitika
- Megjelenés
- Terjedelem885 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Tusványos ellenzékből: Orbán sótlant hivatalnokból építene
180 milliárd forintot fektet műholdas internetbe a kormány
Tatár Gergő nyerte a békéscsabai időközi választást
Sonnevend Pált jelöli a Tisza az Alkotmánybíróságba
Magyar Péter: nem mert jelöltet indítani a Fidesz Békéscsabán
A Budapest Blog Politika rovatában az elmúlt 30 napban 1 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.







Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.