BELFÖLD
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- Egy sétahajó vízbetörés miatt süllyedni kezdett csütörtökről péntekre virradó éjszaka a Dunán.
- A BRFK riasztotta a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálatot havária miatt.
- A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltói már megkezdték a víz szivattyúzását, amikor a mentők megérkeztek.
- Három nagy teljesítményű szivattyúval és búvárokkal dolgoztak a hajótesten.
- A katasztrófavédelem búvárszolgálata ideiglenesen megszüntette a vízbetörést.
A lényeg röviden:
- Csütörtökről péntekre virradó éjszaka egy sétahajó kezdett süllyedni a Dunán vízbetörés miatt, miután a hajótest megdőlt a kikötőben.
- A BRFK riasztására a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltói és a HUNGO búvárai három nagy teljesítményű szivattyúval, valamint a víz alá került kipufogócső eldugaszolásával mentették meg a hajót.
- A katasztrófavédelem búvárszolgálata ideiglenesen megszüntette a vízbetörést; a hajó személyzete és tulajdonosa professzionálisan segítette a munkát.
Csütörtökről péntekre virradó éjszaka egy sétahajó kezdett süllyedni a Dunán vízbetörés következtében. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) riasztotta a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálatot, amely a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltó egységeivel közösen avatkozott be – számolt be róla a HUNGO, a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat hivatalos közleménye.
Mi történt pontosan a dunai sétahajó fedélzetén?
A közlemény szerint a helyszínre érkezésükkor a katasztrófavédelem tűzoltói már megkezdték a kikötőben álló, megdőlt katamarantest egyik részéből a víz szivattyúzását. A mentőszolgálat három nagy teljesítményű szivattyúval kapcsolódott be a munkába, miközben búváraik a hajótesten belüli felderítést és a külső oldalról az addigra már víz alá került kipufogócső eldugaszolását végezték. A katasztrófavédelem búvárszolgálata végül ideiglenesen megszüntette a vízbetörést, így a hajó süllyedése megállt.
Hogyan zajlott a mentés a kikötőben?
A beavatkozás több lábon futott: a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltói a BRFK riasztását követően azonnal a kikötőben álló, már megdőlt katamarántesthez siettek, és megkezdték a víz kiszivattyúzását. A HUNGO három nagy teljesítményű szivattyúval csatlakozott, párhuzamosan búvárai a hajótest külső és belső felderítését végezték. A külső oldalon a víz alá merült kipufogócső eldugaszolása volt a kulcsmomentum – e nélkül a szivattyúzás önmagában nem tudta volna megállítani a vízbetörést. A katasztrófavédelem búvárszolgálata végül ezzel a művelettel szüntette meg ideiglenesen a problémát.
Miért pont a kipufogócső volt a kritikus pont?
A HUNGO közleménye egyértelműen megnevezi a vízbetörés egyik konkrét forrását: a kipufogócső, amely a hajó megdőlése következtében került a víz alá. Katamarán típusú hajóknál a két párhuzamos törzs közötti részből a víz nehezen távozik, ezért a dőlés kritikus helyzetet teremthet. A búvárok által végzett eldugaszolás tulajdonképpen a víz útját zárta el, lehetővé téve, hogy a három nagy teljesítményű szivattyú a megdőlt hajótestből eltávolítsa a felgyülemlett vizet. A teljes vízbetörést egyelőre csak ideiglenesen sikerült megszüntetni.
Kik vettek részt a mentésben és hogyan működtek együtt?
Az akcióban a BRFK riasztására a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltó egységei, valamint a katasztrófavédelem búvárszolgálata dolgozott együtt. A HUNGO külön kiemelte, hogy a hajó személyzete, a tulajdonos és minden dolgozó egy emberként, professzionálisan segítette a munkát. A közlemény hangsúlyozza, hogy a koordináció a rendőrségi riasztástól a búvárszolgálat beavatkozásáig folyamatos volt, és a szereplők közötti információcsere zavartalanul működött a kritikus éjszakai órákban.
Mit jelent ez a budapesti hajózás biztonsága szempontjából?
Az incidens rávilágít, milyen törékeny egyensúlyban van egy kikötött, megdőlt katamarán: a kipufogócső víz alá kerülése percek alatt kritikus helyzetet teremthet. A három nagy teljesítményű szivattyú és a búvárok együttes bevetése nélkül a hajó akár teljesen elmerülhetett volna. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat együttműködése most is példája annak, hogyan kell ilyen esetekben a fővárosi és vármegyei erőket összehangolni. A szakemberek tapasztalatai alapján a jövőben érdemes átgondolni, milyen megelőző lépésekkel csökkenthető a hasonló meghibásodások kockázata a dunai sétahajó-forgalomban.
Gyakori kérdések
Mi történt a sétahajóval csütörtök éjszaka a Dunán?
Ki riasztotta a mentőszolgálatot?
Milyen hajótípusról van szó?
Hány szivattyúval dolgoztak a mentők?
Mit csináltak a búvárok a mentés során?
Sikerült megmenteni a sétahajót?
Kik vettek részt a beavatkozásban?
Hogyan reagált a hajó személyzete?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Budapest Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatBelföld
- Megjelenés
- Terjedelem805 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Éjszakai buszjáratokkal bővül a fővárosi agglomeráció
Magyar Péter Sonnevend Pált jelöli alkotmánybírói posztra
Villanyoszlopnak ütközött és gyalogost gázolt egy autó Mogyoródon
Kirúgták három múzeum főigazgatóját a dolgozói panaszok nyomán
Újranyitná a kormány a nyolc éve bezárt Planetáriumot
A Budapest Blog Belföld rovatában az elmúlt 30 napban 1 cikk jelent meg.
Jó tudni Budapestről — időtálló alapok
A fürdők fővárosa
Budapest a termálfürdők városa: a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő évszázados hagyományt őriz — a fővárost gazdag geotermikus vízkincse teszi Európa fürdővárosává.
A Budavári Palota
A budai Várhegyen álló Budavári Palota egykor a magyar királyok székhelye volt; a Várnegyed részeként a Világörökség listáján szerepel, ma múzeumoknak ad otthont.
A három város egyesítése
Budapest 1873-ban jött létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésével — az egységes főváros azóta az ország politikai, gazdasági és kulturális központja.







Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.